Szimpatika főoldal

A közös gyökérzettel összekapcsolt fák megihlették Hanikót.

Néma csend, természetesen. Tanulságos idézetekben nincs hiány, még ha leginkább fogalmunk sincs kit, honnan, és miért citálunk.

Dominóelv, pillangóeffektus, zuhanyhíradó. Nevezzük bárhogyan is, de egy bolond, legalább százat csinál! Vagy többet.

Mi más? Ha már az áradó információ ön- és közveszélyes, képezzük magunkat és egymást, akárhogy is!

Zeneszerző, énekes és zongorista, de leginkább mégis egy nagy gyereknek tartja magát. Számtalan film zenéjét ő írta, a Korál együttes frontembereként a mai napig aktívan zenél. Gyakran dolgozik együtt tehetséges énekesekkel, nemrég pedig egy színdarab zenei munkálataiban is részt vett. Balázs Fecóval jövőbeni terveiről és a mai zenei életről beszélgettünk 2016 januárjában.

Nem szállt el, nem szedegetett föl sztárallűröket. Torres Dániel ugyanolyan, mint 10 éve, amikor 23 évesen feltűnt a Megasztárban. Szerény, helyes srác, akiből néha előbújik az ördögfióka énje is. Szerencsére. Így nem bánja, ha nem ő folyik a csapból, és örülni tud, amikor olyan cikkek jelennek meg róla (csupa nagybetűvel), mint hogy Torres Dani pszichiátriára került (tényleg, de csak egy színdarabban). Nem nézegeti magát órákig a tükörben, melyik szögből készülhetnek róla a legjobb fotók. Ami érdekli, az a zene és a játék. Sok-sok formában.

Tornászként kezdte pályafutását, de végül énekesnőként vált ismertté. Hangja összetéveszthetetlenül egyedi, de a színészet legalább annyira fontos számára, mint az éneklés. A televízióban az utóbbi időben zsűritagként láthattuk, és rengeteg hazai és határon túli fellépése mellett arra is szakít időt, hogy részt vegyen művésztársai különböző projektjeiben vendégelőadóként. Keresztes Ildikóval 2015 decemberében beszélgettünk.

A képen látható hölgyet tartja a világ a legszebbnek. Igen őt, de nem azt, ahogy kinéz.

Varga Zoltán Zsolt szobrász-restaurátor magánemberként szerető családdal, három lány felnevelésével büszkélkedhet. Szakmailag többek között azzal, hogy a budapesti Uránia mozi, a Rác fürdő, a Millenniumi emlékmű, a Terror Háza, a fertődi Esterházy-kastély vagy a visegrádi Királyi Palota őrzi keze nyomát. Hányatott, részben intézetben töltött gyerekkoráról novellái árulkodnak, mégis elmondhatja: „Valaki minden életkoromban szeretett, támogatott és segített azzá válnom, aki lettem.”

Egy ideje eltűnt a tévé képernyőjéről, de a kíváncsisága még mindig a régi: utazik, felfedez és mindenhol gyűjti az élményeket. A Budapest - Nizza- Miami háromszögeben él, közben könyvet ír a magyar valóságról és kávézókat nyit a világ különböző nagyvárosaiban. Frei Tamással 215 novemberében beszélgettünk pályafutásáról, terveiről, és arról, szerinte milyen lesz Magyarországon élni tíz év múlva?