Már gyerekként kiderült, hogy tehetséges a zenében, de az igazi sikerekig még el kellett telnie néhány évnek. Az ország egyik legsikeresebb duójával vált ismertté, majd később hangi adottságainak köszönhetően a zene legnagyobb mestereivel is együtt dolgozhatott. Falusi Mariannal 2016 októberében beszélgettünk a múltról, a jövőről, és hogy miért nem tudja elképzelni az életét állatok nélkül.

Nemcsak színészként, hanem szinkronszínészként is rengeteg filmben működött közre, jellegzetes hangját mindenki felismeri. E mellett számos színdarabban látható Budapesten és az ország különböző színházaiban is. Csuja Imrével 2016 júliusában beszélgettünk szakmáról, vidéki gyerekkorról, és arról, hogyan lehet megakadályozni, hogy beskatulyázzanak egy színészt.

Minden kedves decens olvasója kapaszkodjék a magazinba most, ha tud! Bizony, a RockandRoll életérzést idézik majd az alábbi sorok, afféle nyári viharként kavarva fel az önképzés eddigi szárazanyagtartalmát.

Éppen 30 éve táncolnak együtt. Gimnazistaként kezdték, standard kategóriában évekig versenyeztek, és több más műfajba belekóstoltak, mielőtt rátaláltak az argentin tangóra, mely ’93-ban nálunk még szinte ismeretlen volt. Götz Andrea és Szőllősi András: színpadi koreográfiák készítői, a Botafogó Táncegyüttes alapító tagjai, az első hazai argentintangó-táncház megálmodói. Tangó-produkcióikkal a MÜPA, az Operaház, az Erkel Színház, a Nemzeti Táncszínház fellépői. Először 25 évesen jártak Buenos Airesben, amit később több út követett – de a legemlékezetesebb mindig az első nagy utazás.

A magyar és orosz felmenőkkel rendelkező színésznő énekesnőként is egyre elismertebb. Elmondása szerint a zene rengeteg görcsöt oldott fel benne, ma pedig már lemezt készít. Tompos Kátyával 2016 júniusában beszélgettünk karrierjéről, családi terveiről és arról is, hogy miért utcazenélt Párizsban.

Salamon Beáta megkerülhetetlen az autentikus magyar hangszeres zenében. Prímás, zenetanár, a Méta együttes alapítója, koncertfellépő, színházi és stúdiózenész, nép-és világzenei együttesek – köztük a Csík zenekar – zenei rendezője. „Már pici klasszikus hegedűsként belém verték az előítéletet a népzenével szemben – írja. Ezt próbálom jóvátenni 1981 óta, missziósként.” A népi hegedűt szívesen ötvözi jazz- vagy rock-zenével, de más műfajokba is gyakran kirándul. Súlyos betegségből lábalt ki nemrég – most új erővel várja a feladatokat.

Igazi „zenebohóc” a legendás Locomotiv GT oszlopos tagja, hangját nem lehet összekeverni senki máséval. A mai napig aktívan zenél, és számtalan különböző zenei projektben vesz részt. Gyakran működik közre zenész kollégáival, és hoznak létre közösen új dalokat. A magyar zenei élet kikerülhetetlen figurájával 2016 májusában beszélgettünk fordulatokban gazdag karrierjéről, családjáról, és betegségének feldolgozásáról.

Az épített örökség és természeti környezetük kézenfekvő benyomások civilizációnk mibenlétéről, így szűkebb pátriánk tekintetében identitásunk jelképei is. Már ameddig!

Már régóta ismeri az ország, hiszen gyerekkora óta rengeteg előadásban játszik. Kitűnő színészi képességei mellett egyben remek énekesnő is, sokoldalú tehetségét a legkülönbözőbb előadásokban használják ki a rendezők. Szinetár Dórával 2016 áprilisában beszélgettünk a családi háttérről, a gyereknevelés nehézségeiről, és arról, hogy jótékonykodni nem is annyira egyszerű.

A mi környezetünkben van tárgyvándorlás. Testvéreimmel és barátainkkal rendszeresen cserélgetjük a tárgyainkat. Így minden gyermek örökölhet ruhákat, játékokat, és mindenki jelzi a rokoni körében, ha valami feleslegessé vált, és ha van igény, akkor mehet tovább. Mindezt tudományos síkra emelve arra jutottam, hogy ez a családon belüli, országos, kontinentális és globális tárgyvándorlás.