Szimpatika cikkek nevelés-témában

Fej- és torokfájás, köhögés, orrfolyás – a megfázás és influenza tüneteit a hűvösebb időszakokban gyakrabban tapasztaljuk. Általános vélekedés, hogy a férfiak nehezebben viselik a betegségeket: de miért nyűgösebbek, és tényleg több törődésre vágynak ilyenkor mint a nők? Érdekes eredmények születtek egy nemzetközi kutatás során, amelyből többek között az is kiderült, hogy egy-egy megfázás esetén gyakran az apukák maradnak otthon a gyerekükkel.

Az utóbbi években teljesen elszoktam a városi tömegközlekedéstől, mert vagy biciklivel jártunk vagy a családi autóval közlekedtem. Most, hogy újra a fővárosban töltünk néhány napot hetente, méghozzá a belvárosban, ahol a troli a ház előtt áll meg, viszont a parkolás embertelen drága, a bicajt pedig nem tudom felhozni a negyedikre, így bkv-zunk a gyerekekkel.

Púposak lesznek, vagyis elgörbül a nyaka és a hátgerince azoknak a gyerekeknek, akik okostelefonjuk vagy más készülékek monitorja előtt töltenek naponta több órát egy ausztrál gerincspecialista szerint.

Fogyatékkal élő gyerekekkel nem egyszerű feladat szabadidős programot szervezni, hiszen kevés olyan hely van az országban, ahol biztonságban játszhatnak, miközben találkozhatnak egészséges társaikkal is. Zuglóban végre megnyílt az első integrált játszótér, ahol közösen játszhatnak az egészséges és a sérült gyerekek olyan eszközökön, amik mindenki számára örömet nyújtanak - hiszen együtt játszani jó!

Már megint vége van egy hosszú, forró nyárnak. Már megint kezdődik az iskola. Családunkban két kisgyerek is első osztályba lép. Szüleik hosszas keresgélés után kiválasztották nekik a környékünkön elérhető, remélhetőleg legjobb iskolát. Nem volt könnyű. Mert, melyik a jó iskola? Ki tudja, ki mondja meg?

Szervusztok, jó napot, örömmel köszöntök mindenkit a Szülői Munka Közösség idei rendhagyó, évnyitó előtti ülésén. Szigetes nyelven szólva a nulladik napon. Köszönöm, hogy mindenki eljött. Sajnálom, hogy Bujtás apukának idő előtt ott kellett hagynia az ásotthalmi tanyaturizmusra befizetett nyaralást. Tudom, mennyire fáj neki, hogy a záró „ki mit tud” esten nem adhatta elő a Depeche Mode-tól a Master and servant-et dorombon és tekerőlanton, pedig évek óta erre készült. De hát, ahogy mondani szokás: helyzet van!

Rengeteget hallani gyermekvédelemről, új és új koncepciókról. Azokról kevesebbet, akik naponta ott vannak a vártán, a gyerekek mellett, akiket jobban fenyeget a kiégés, elhasználódás, mint szintén veszélyeztetett tanár-társaikat. Beszélgetőtársamnak nem járt nyári szünet, bár pedagógus: nevelő egy budapesti gyermekotthonban. Neve elhallgatását kérte, de hogy ki ő, milyen ember, az kiderül abból, amit elmesél. Állami gondozottakkal töltött mindennapjait, érzéseit, gondolatait évek óta blogjában mondja el „mindenkinek”, Tóth Lajos álnéven. Így őszinte lehet – akárcsak most velem és Önökkel.

A hiperaktív gyerekek nehezen illeszkednek be az iskolai közösségbe, zavarják az órákat, tanítási időben többször elhagyják a helyüket és sétálnak az osztályteremben, aminek sem a pedagógusok, sem az osztálytársak nem örülnek.

Manapság egyre több a speciális nevelési igényű kisgyermek, és ettől függetlenül, illetve ezzel összefüggésben arról is folyamatosak a szakmai viták, milyennek kell lennie az óvodai nevelésnek, illetve az iskola első néhány évének. Mátyusné Szabó Beáta óvodapedagógus-fejlesztőpedagógus, a X. kerületi Mászóka Óvoda szakértője válaszolt kérdéseinkre.

Az örökbefogadást Magyarországon rengeteg tévhit és előítélet övezi. Ha nem is tudatosul, a mesék mostohatörténetei és a bulvársajtó örökbefogadós sztárhírei alapozzák meg, hogyan viszonyulunk ehhez a témához. A tényleges emberi sorsok – örökbefogadóké és örökbefogadottaké – gyakran kiesnek a látóterünkből. Mártonffy Zsuzsa újságíró, blogger hiánypótlóként indította el internetes oldalát, az Örökbe.hu-t, hitelesen segítve mindazokat, akiket ez a kérdéskör valamiképp érint. Ő maga – férjével – egy vér szerinti kislányt és két örökbefogadott kisfiút nevel. Veronika 6, Zsolti 4, Valentin 2 éves.