Társaslány

Majd' belehalunk, hogy találjunk valakit, akivel sülve-főve... Aztán, ha megtaláljuk, folyton csak piszkáljuk, mert ilyen meg olyan, és pont nem amolyan. Aztán, ha megunja és elmegy, már megint majd' belehalunk. Ám lehet, hogy mi megyünk el, és ő hal bele. Az van, hogy egyszer belehalunk mind, így is, úgy is. Csak jó volna addig is valahogy mégis sülve-főve...

Csendek

2014. 04. 21.
– Valaminek meg kell halni, hogy megszülethessen az új – szólalt meg Anna, amikor már kezdett fájdalmasan hosszúvá válni a csend. Pedig a csend egyáltalán nem volt szokatlan köztük, nemcsak hogy befogadták, de hívták, várták, kellék lett az estéikhez, mint a vértelen rozé bor meg a hangulatlámpa.

Kinek kellenél?

2014. 04. 01.
Dühös volt magára, amiért sír, nem szabad sírni, semmire se jó az. Különben is, miért kell annyira kiborulni pár szótól, a szó csak szó, holnap talán már nem is emlékeznek rá.

Érintés

2014. 03. 03.
Annak a szutykosan sötét, téli estének volt egy fura negyedórája, amikor a város két végében két ember épp egymásra gondolt, pedig az égvilágon semmi közük nem volt egymáshoz, és ennek körülbelül huszonnégy órával azelőtt keményen hangot is adtak.

A fiú

2014. 01. 28.
Megint egy új év, sóhajtotta Júlia a kirakatok karácsonyról ott maradt fényeit bámulva. Nem volt emiatt se szomorú, se boldog, egyszerűen csak felsóhajtott, mint minden januárban. Az élet már csak ilyen, legyintett, hogy telik…

Titkos szerelem

2013. 12. 25.
Az első langyos napsugarak cirógatására ébredt. Annabell körbenézett a meghitt kis szobában, melynek sarkában még mindig vidáman pattogott a tűz. Belebújt pipacsokkal telehintett selyemköntösébe, és a tükrös asztalhoz ült, hogy kontyba csavarja térdig érő, mézszőke haját.

Kora esti randevú

2013. 12. 01.
Özvegy Kunhalassyné, született Széplaki Márta nyújtózott egy nagyot, belebújt steppelt köntösébe, és indult, hogy feltegye a teát. Kávét nem ihatott, magas volt a vérnyomása. Míg a teavíz felforrt, csinált egy-két törzshajlítást, csípőkörzést, erről sose mondott le. A teát komótosan kavargatta, imádta nézni, ahogy a kiskanálról belecsorog a méz.

Fogadjunk!

2013. 11. 03.
A melle, mintha folyton készenlétben kellene lennie, furán lengedezett, bármit húzott magára, bármennyire le is szorította a melltartóval, mindig az volt az érzése, mintha tőle független két lény volna.

All inclusive

2013. 10. 03.
A nyár íze még ott van a szájukban. Tessék, itt vannak a fotók, apci, anyci meg a két gyerek. Itt, nézd csak, a vitorlás mellett. Aztán a csúszdánál. Láttál te már ekkora pizzát? Majd a videót is megnézheted.

Legjobban a világon!

2013. 09. 01.
Szeretni olyan jó. És szeretve lenni is olyan jó. Miért van akkor, hogy ott az a jó sok szeretet oda-vissza, aztán valahogy nem jó mégse?

Mi olyan vicces?

2013. 08. 04.
Amália nénit sokan ismerik a Petúnia utcában. Délutánonként kiáll a ház elé, vagy csak a gangra, és a korlátot támasztva kukucskál a lépcsőkanyar irányába, hátha jön már valaki, akit üdvözölni lehet. Hogy vagy, galambom, kérdezi általában, de olyan kedvesen, hogy az ember azonnal panaszkodni kezd.

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!