Társaslány

Majd' belehalunk, hogy találjunk valakit, akivel sülve-főve... Aztán, ha megtaláljuk, folyton csak piszkáljuk, mert ilyen meg olyan, és pont nem amolyan. Aztán, ha megunja és elmegy, már megint majd' belehalunk. Ám lehet, hogy mi megyünk el, és ő hal bele. Az van, hogy egyszer belehalunk mind, így is, úgy is. Csak jó volna addig is valahogy mégis sülve-főve... 

Csakis szex, de meddig?

2016. 03. 23.

Szabados, szókimondó világunkban pironkodás nélkül felvállaljuk a szükségleteinket. Miért ne lehetne hát férfi és nő között kötöttségek nélküli szexuális kapcsolat, ha azzal nem bántanak meg senkit? Hisz ki képes évekig, évtizedekig (vagy akár örökké) szűzen várni az igazira?

Égből pottyant szeretet?

2016. 03. 01.

Kint szürke és hideg a világ, és hiába a család, a meleg otthon, a lelkünkről is, mintha jégcsapok meredeznének. Ráadásul itt a Valentin nap, ami ugye a szeretetről szól, mindenhonnan felhúzható szívecskék, rózsaszín plüssizék vicsorognak ránk, mintha csúfolnának.

A házasság buktatói

2016. 01. 29.

Egy semmiségen kirobbant, sokadik veszekedés alkalmával a nő azt vágta a férfi fejéhez, hogy elege van, nem bírja tovább, ez a tizenöt év már túl sok, ez már maga a pokol, nem kap levegőt. Üvöltött. Belevörösödött az arca, kimeredtek a szemei. A férfi még sose látta ennyire kibukva. Gyűlöletes volt abban a pillanatban. Egy idegen. Sátáni.

Sufnilakók

2016. 01. 12.

Amikor egy novemberi éjszakán a mami meghalt, a család úgy döntött, eladják a lakását. A fia volt az örökös, így a feladat nagy része is rá hárult, igaz, a férfi lánya is segédkezett a sok holmi bedobozolásánál, és főleg a lakáshirdetés feladásánál, mert ő értett az internethez.

A rend

2015. 11. 29.

A bőrönd ott hevert a szőnyegen kinyitva, üresen. A kisasztalon hófehér papír, azon a lista, hogy mit kell betenni a bőröndbe. Már négy napja ezt a listát írta, szerepelt rajta gyógyszer, kötszer, toll meg kisrádió, mindenféle, ami egy hatnapos társasutazáshoz kell.

Ha a sors babrál

2015. 10. 26.

Hogy a sorsnak, bocsánat, csupa nagybetűvel, a SORSNAK milyen fura játékai vannak, hát erről szól ez a történet. Élt valahol, talán csak pár lépésnyire egymástól, de mindenképp azonos Univerzumban egy férfi és egy nő. Elképzelhető, hogy már ezt is a SORS rendezte így, de az is lehet, hogy random szórta őket oda, ahova, hogy később kedvére babrálhasson velük.

Csak egy angyal

2015. 09. 17.

Az volt az érzése, hogy az angyal, aki nemrégiben felbukkant körötte, hatalmas és zöld fényt áraszt, olyasmi zöldet, amilyen a nyári erdő. És még azt is hitte, hogy ez az angyal férfi, nagyhatalmú és erős, pedig mindaddig úgy tudta, hogy az angyalok nemtelen lények, már ha vannak egyáltalán.

A tónál

2015. 08. 28.

Csak hárman voltak a tónál, egy házaspár meg egy nő szólóban, akit addig sose láttak arrafelé. Pedig tombolt még a nyár. De hétköznap volt és augusztus, a meteorológusok már mindennap lehűléssel meg zivatarokkal fenyegettek, a nyaralók többsége visszaköltözött a városi lakásba.

Ennyi

2015. 07. 20.

Megmondom én neked, mi a szerelem – hadarta Kari a telefonba még a tavasz közepén –, elájulsz, ha elmondom, micsoda elsöprő, micsoda fékezhetetlen tud lenni, el sem fogod hinni, hogy van olyan!

A kertkapu

2015. 07. 01.

A kovácsoltvas kertkapu és Mariska különös kapcsolatban volt egymással. Ahogy először elengedte anyja kezét, máris a felé vette az irányt. De később is, ha csak egy szabad perce volt, máris odaállt a kapuhoz, kezét a vasrózsák indái közé dugta, és bámult kifelé, álmodozva.