Szimpatika cikkek történelem-témában

A görögországi Thaszosz szigetén, a Paliokasztro ásatási helyen fedezték fel tíz előkelő – négy nő és hat férfi – csontmaradványait, melyek tevékenységeikről, sérüléseikről, és egy bonyolult agyműtétről is tanúskodtak.

A napokban útjára indított blogon a múzeum munkatársainak írásait teszik közzé a járványok történetével, a ragályos betegségekkel, a velük szemben alkalmazott védekezési módokkal kapcsolatban, de megjelennek ott a gyűjtemény ritka, olykor meghökkentő tárgyai is.

Az ókori görögöktől a mai szokásainkig élnek azok az üdvözlési formák, amelyeket most egy időre megszakít a koronavírus.

Min nevetett Tamási Áron és kivel beszélgetett Kós Károly? Milyen volt a hetvenes években kolozsvári gyereknek lenni? Erdély nagy alakjai és helyszínei elevenednek meg.

Az úgy volt, hogy amikor bemondták a tévében, hogy bontják a berlini falat, mi már másnap a vonaton ültünk Szili barátommal, vésővel, kalapáccsal, meg pár sörrel felfegyverkezve, mivel feltett szándékunk volt, hogy ha már ilyen nagyon dübörög a történelem, akkor valami tárgyi emléket is szerezzünk belőle.

Hol van az a nyár, hol van az a szerelem, Prágám? – csendült fel a 90-es évek nagy slágere ezzel az apró módosítással számos Kimnowak koncerten. Történt ugyanis, hogy néhány sikertelen hazai továbbtanulási kísérlet után felvételt nyertem az Aranyvárosba, Prágába, méghozzá a legendás filmfőiskolára, a FAMU-ra.

Chemez Farkas a népművészet ifjú mestere. Találkozhatunk vele a Mesterségek Ünnepén, ahol szaru-, csont- és fafaragásait árulja, vagy csíksomlyói zarándoklatai során Budapesttől Erdélyig akár a legkisebb falvakban, ahová lovával betér. 2012-ben két barátjával ellovagolt Kazahsztánba, idén – szintén lóháton – a Kárpát-medence megkerülését tervezi. Nem lepett meg, amikor megtudtam: korabeli betyárruhában utazik. Illik hozzá. Faragni nagyapja tanította, aki ma is példaképe. Elméleti tudását a pécsi néprajz szakon szerezte.

A modern emberhez hasonlóan összetett nyelvet használhatott a Neander-völgyi ember - derült ki az izraeli Kebara-barlangban talált, mintegy 60 ezer éves nyelvcsontlelet vizsgálatából. A felfedezés megingathatja azt a meggyőződést, hogy összetett módon csak a Homo sapiens képes beszélni.

A kenyér őse az árpapempőből készített, hamuban sült pogácsa volt, amelyet a népmeséinkből ismerünk.

Talán nem én vagyok az egyetlen, aki többször szembesültem a szégyenteljes igazsággal: nem tudom felsorolni az aradi vértanúk nevét, bár kétévente meg kellett tanulnom a gyerekekkel, amikor a harmadik osztályba léptek. Akkor ötlöttük ki ezt a kis tanulást és emlékezést támogató eszközt, melynek segítségével végre tartósan megjegyeztük a 13 nevet – mert megérdemlik...