Szimpatika cikkek pszichológia-témában

Magyar kutatóknak a Biological Psychiatry c. folyóiratban megjelent új tanulmánya szerint pszichoterápiával nemcsak a poszttraumásstressz-zavar (PTSD) tünetei csökkenthetők, hanem az általa okozott biológiai változások is visszafordíthatók.

Azt a valamit, ami egy ember gondolatait, érzelmeit irányítja, az egyént cselekvésre ösztönzi, és az egész egyén jellemének minden megnyilvánulását meghatározza, személyiségnek nevezik a pszichológusok.

A pénztelenség gondolkodás szempontjából is ördögi körbe taszíthatja azt, aki szegény. A Science c. szaklapban megjelent kutatás szerint ugyanis az, akinek eluralkodik gondolatain a pénz hiánya, nagyobb eséllyel hoz rossz döntéseket, amelyek meggátolják, hogy kilábaljon kilátástalannak érzett helyzetéből.

Jelenleg is folynak az elmúlt évtizedben négy neves amerikai orvosegyetemen végzett klinikai kutatások azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a közeli halállal szembenézők szorongását, depresszióját és fizikai, lelki fájdalmait hatékonyan csökkenteni. Az eredmények biztatóak: a haldoklás időszaka számos páciens számára értelemmel teli, minőségi életszakasszá válik.

A borderline személyiségzavarról igen sokat lehet manapság hallani, ám a sokak által hibásan használt pszichiátriai fogalmak miatt a köztudatban ez a betegség összemosódik a skizofréniával, a depresszióval és más mentális betegségekkel. Dr. Unoka Zsolt pszichiáter, pszichoterapeuta válaszolt kérdéseinkre.

A lélekmasszázs egy gyengéd, mégis intenzív, testorientált lazítási technika, amely a testben áramló energiák blokkjainak feloldására, a szervezet természetes védekező- és öngyógyító erejének aktivizálására összpontosít.

Érdemes a saját személyiségünket alaposan szemügyre venni, amikor az orvosnál ülünk a váróteremben. Egy elmélet szerint ugyanis személyiségjegyeink meghatározhatják betegségeinket. Az elmélet követői úgy vélik: a személyiségnek sokkal nagyobb szerepe van a betegségek kialakulásában, mint ahogy azt eddig az orvosok gondolták.

Kevés félelmetesebb dolog van az életünkben, mint a változás, ha az akaratunk, vágyaink ellenére történik, s úgy érezzük, megfoszt valami számunkra értékes és fontos dologtól. Éppen ezért sokszor rettegünk a változástól, mindent megteszünk, hogy elkerüljük - ám ez általában nem sikerül, vagy ha mégis, akkor sokszor valami túlhaladottat igyekszünk őrizni, konzerválni, s végül ebből is csak szenvedés fakad.

Az iskolakezdés mindig kihívásokkal teli időszak a gyermekek és a szülők számára egyaránt. Idén ezt megtetézte a köznevelési törvény változása, amely miatt egy osztályba járhat az a gyerek, aki épphogy betöltötte a 6. évét, azzal, aki már 7 éves is elmúlt. A szülők ezért most még jobban aggódnak, keresik a módját, hogyan tudják gyermeküket segíteni és nem hátráltatni, illetve bizonytalanok abban, milyen jeleket kell figyelniük, ha a gyermek esetleg túl korán került az iskolapadba.

Mostanában egyre gyakrabban hallom: „Lépj ki a komfortzónádból!” Ez most olyan divatos dolog. De hogyan kell azt, tessék mondani? Egyáltalán, mi az a komfortzóna? És miért kell kilépni belőle? Ha ki kell lépni egyáltalán...