Szimpatika cikkek vér-témában

Acidózisnak (savasodás) nevezik, ha a vér pH-értéke 7,35 alá csökken, és alkalózisnak (lúgosodás), ha az érték 7,45 fölé emelkedik. A szervezet mindkét esetben válaszreakciókat indít el, melyek a pH-egyensúly visszaállítását, normalizálódását célozzák.

A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: sokan úgy gondolják, ha valaki sápadt, vagy a laboreredmény alapján kevés szervezetében a vas, akkor az illető biztosan vérszegény; illetve, hogy ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek. Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

Sok olyan szülő, aki vashiányos vérszegénységgel küzd, attól retteg, hogy a gyerekének is továbbadja ezt a problémát, ugyanis a kicsiknél is előfordul olykor, hogy sápadtak vagy kevésbé mozgékonyak. Amikor pedig már egyre jobban odafigyelünk erre, akkor – sokszor bolhából elefántot csinálva – esetleg rájövünk, hogy mennyire sokat alszanak, vagy mennyivel kevesebbet mozognak, mint más gyerekek.

A sejtekről lefűződő apró hólyagok komoly szerepet töltenek be a sejtek közötti kommunikációban. Ezen hólyagoknak, orvosi néven vezikulumoknak számos típusa ismert, azonban egységes tulajdonságuk, hogy kettős membránnal rendelkeznek, amely biztosítja egyes molekulák sejten belüli és sejtek közötti szállítását is.

A normális vörösvértestszám 4-5,2 millió darab mikroliterenként. De mennyi szükséges a sportoláshoz? A sport és a vörösvértestek kapcsolatáról dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológusa beszélt.

A vérzékenység köznapi vélekedés szerint csak a férfiakat érintheti, és genetikai okai vannak. Ezzel szemben számos, másfajta eredetű esetben tapasztalunk fokozott vérzést, pl. erős menstruációs vérzést vagy sérülés esetén nehezebb vérzéscsillapítást. Ennek halálos formája lehet a gyomorból, bélrendszerből eredő elállíthatatlan vérzés – sokszor olyan banálisnak tűnő ok miatt, mint a fogyókúra.

A vérszegénység a leggyakoribb kórtünetek egyike. Milyen panaszok esetén gyanakodhatunk vérszegénységre, és mit tehetünk ellene?

Orvosi rendelőkben az egyik leggyakrabban elhangzó tanács: „Vérszegény? Szedjen vasat!” Elsősorban hölgyeknek javasolják, főként fiatalabb, de akár idősebb korban is. Valóban ennyire komoly betegségről van szó? Egyáltalán: betegség-e a vérszegénység?

A tavasz közeledtével erősödhet a lábakban a visszeres fájdalom – figyelmeztet a Dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológus szakorvosa. A meleg hatására ugyanis az erek tágulnak, lassul a keringés, és a vénabillentyűk elégtelen záródásával pangás alakul ki. A vénás elégtelenség tünete a feszítő lábfájdalom, a lábszár- és bokadagadás, az éjszakai lábikragörcs, illetve később a boka körüli bőrelváltozások, amelyeket szakorvos tud enyhíteni.

Akár odafigyelünk étkezési szokásainkra, akár futtában, rendszertelenül eszünk, mindannyiunkban felmerül olykor a kérdés: mit együnk és mit ne együnk? Lássuk hát az egyik legsikeresebb táplálkozási rendszer ajánlásait.