Szimpatika főoldal

Magyar kutatóknak is köszönhető új eredmények romba döntötték az öregedésbiológia genetikai alapjait.

Szabad-e az emberi elme, vagy csupán illúzió, hogy képesek vagyunk tudatosan választani és dönteni? Igaz-e, hogy génjeinkbe van kódolva a hűtlenség? Van-e örökletes alapja az agressziónak, a bűnözői magatartásnak, vagy jórészt tanult attitűdökről van szó? Szexuális irányultságunk már a fogantatás pillanatában eldől, vagy csak a szocializáció során alakul ki?

Néhány nappal ezelőtt jelent meg a hír, hogy Angelina Jolie a megelőző célú emlőeltávolító műtét mellett döntött. Dr. Csermely Gyula, a Rózsakert Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa az eset kapcsán arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy bár valóban van olyan helyzet, amikor a nőgyógyász, a genetikus és az onkológus egy ilyen drasztikus lépést tart a legjobbnak, ez csak extrém esetekben van így.

Az elmúlt napok kétségkívül legfelkavaróbb híre Angelina Jolie műtétéhez kapcsolódik. A színésznő kettős melleltávolításon esett át, hogy így próbálja megelőzni a rákot. Az emlődaganat magas rizikójára orvosai az elvégzett genetikai vizsgálat alapján következtettek. De mit is kell tudnunk a BRCA-ról, hogy a döntés hátterét megértsük?

A genetikai állományunk a hajunk vagy szemünk színe mellett azt is meghatározza, hogy életünk során milyen betegségekre leszünk hajlamosak. Ezek kialakulásában, illetve elkerülésében az életmódunk és a környezeti tényezők egyaránt nagy szerepet játszanak. A genetikai rizikófaktorok és a táplálkozás kapcsolatának ismerete a betegségek megelőzésének és gyógyításának újszerű módját jelentheti azáltal, hogy a génjeinkbe kódolt hajlam kifejlődését a táplálkozás segítségével befolyásolhatjuk.

Lehetséges lenne, hogy valaki genetikailag tényleg reménytelen? Ha nem is úgy, ahogy elsőre gondoljuk, de igen. Egy Semmelweis Egyetemen zajló kutatásból ugyanis kiderült, hogy az öngyilkosság egyes elemei, mint például a reménytelenség érzése, örökletes lehet.

Brit kutatók felfedeztek egy gént, amely segít abban, hogy valaki vezetővé válhasson. Az rs4950 kódjelű „vezetői” gén öröklődik, és kapcsolatba hozható azzal, hogy az emberek vezetővé válnak. A szakemberek elfogadják, hogy a vezetői képességek tanulással bontakoznak ki, de e gén jelentheti a lényeges lökést abban, hogy valakiből vezető vagy beosztott válik.

A britek két százaléka rendelkezik azzal a génvariánssal, amelynek köszönhetően nincs testszaga, háromnegyedük mégis használ dezodort - állapították meg egy tanulmányban.

Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben - és más emlősökben - meglévő intelligencia.

Amerikai evolúciós genetikusok vitatják azt az "alfahím-elméletként" is ismert nézetet, amely szerint történetileg egy-egy generációból csupán néhány szerencsés férfi adta tovább Y kromoszómáját, illetve génjeit utódainak.