2014. 12. 01.
Kamaszként egy ideig sokkal magasabb voltam a kortársaimnál; ma is jól emlékszem a nyári táborra, ahol zsiráfnak csúfoltak. Interjúalanyomra várva az járt a fejemben, hogyan lehet ép lélekkel túlélni az iskolát annak, aki kilóg a sorból – de aztán rájöttem, a felnőttkori társas helyzetek még több kihívást tartogatnak. Köleséri Sándor azt választotta, hogy megmutatja magát: színészként, mások sorsát felpróbálva és stand up komikusként, akár saját termetéből, élményeiből viccet csinálva. Zsiráf-koromban nagyon jót tett volna egy vele való beszélgetés. Most is jót tett. „Munka közben” rég nevettem ennyit.