Szimpatika cikkek Állatvédelem-témában

„Erdőket, vadakat, életet mentünk” – ez az Erdőmentők mottója, célkitűzése, és a közösség Génrezervációs csoportvezetőjének, Kissné Dóczy Emíliának személyes hitvallása. A természet szenvedélyes szeretete, rengeteg energia és hit összpontosul az alapítvány munkájában, és – miközben naponta szembesülünk az évszázadok óta tartó környezetpusztítás hatásaival, a sokszor helyrehozhatatlan károkkal – ez a lelkesedés ragadós. Beszélgetőtársamé különösen. Egy budai kávézóban mesél az erdőmentésről, mely munka utáni munka, egyben hobbi és erőforrás – de mielőtt belekezd, rendel egy erdei gyümölcsös limonádét.

Újra elérkezett a húsvét, ezzel együtt a nyúlvásárlási láz. Sokan azonban nincsenek tisztában a nyúl speciális igényeivel, és a megunt kedvencektől embertelen módon válnak meg, mert nem találnak számukra új helyet. Meier Krisztinát, az Első Nyúlmentő Alapítvány képviselőjét arról kérdeztük, mik a felelős nyúltartás szabályai.

A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított “elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki.

Természetfilmeken nőtt fel, imádja az állatokat, és már egészen fiatalon önkéntesként dolgozott az Állatkertben. Arcát jól ismerjük a híradóból - azon kevesek közé tartozik, akik mindig jó hírt közölnek. Hanga Zoltánnal, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjével 2015 szeptemberében beszélgettünk az állatkertek társadalmi szerepéről, munkája szépségeiről és arról, vajon tényleg rossz-e az állatoknak bezárva élni?

A Szeged melletti Fehér-tónál működő környezetvédelmi táborban a gyerekek a vakáció napjait természetközelben töltik. A pihenés, a játék és a barátkozás mellett nagy hangsúlyt kap a környezeti nevelés, a szemléletformálás.

Mert nagyot mondani: a Stanford Egyetem professzora szerint az embereket úgy lehet rávenni az egészséges táplálkozásra, ha azt mondjuk nekik, ezzel tulajdonképpen megmenthetik a Földet. És még hazudni sem kell.

A jövő hét közepéig tartó kánikula nemcsak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága: az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek és a rovarok számára is nehéz időszak.

Van egy különös sziget Budapesten. Óceánként veszi körül a város, autópályák, pályaudvarok, közlekedési csomópontok mossák partjait, ő mégis büszkén magasodik a házak fölé, és őrzi különös kis lakóit, otthont ad a városból kiszorult lényeknek. A Sas-hegy fehér sziklái közt jártunk.