A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Denevérben mutatta ki a veszettség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma Budapesten - közölte honlapján a hivatal szombaton. Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki - akár legyengült, akár elhullott - denevért talál a földön, puszta kézzel semmiképpen ne fogja meg, hanem kérje szakember segítségét.

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított “elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki.

Természetfilmeken nőtt fel, imádja az állatokat, és már egészen fiatalon önkéntesként dolgozott az Állatkertben. Arcát jól ismerjük a híradóból - azon kevesek közé tartozik, akik mindig jó hírt közölnek. Hanga Zoltánnal, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjével 2015 szeptemberében beszélgettünk az állatkertek társadalmi szerepéről, munkája szépségeiről és arról, vajon tényleg rossz-e az állatoknak bezárva élni?

Szerencsére már nem meglepő, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, hiszen százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban. Most pedig kiderült, hogy fészkelésre is alkalmasnak találják Magyarországot, az első fiókák már fel is nőttek.

A jövő hét közepéig tartó kánikula nemcsak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága: az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek és a rovarok számára is nehéz időszak.

Magazinunk e havi számában ajánlottuk olvasóinknak ezt a videót, amelyben a szinte Budapest közepén elhelyezkedő Sas-hegy csodáit mutatjuk be. Az előző részben kedves bundás állatokat és galambokat láthattunk, most viszont igazi óriásokról lesz szó: Rozál és József nem mindennapi titkaira derül fény. Érdemes velünk tartani a tanösvényre!

Csótány mozgását szabályozta saját agyhullámaival egy fiatal kínai PhD-hallgató. A fölfedezéssel díjat is nyert – egyesek szerint azonban annyira mégsem nagy horderejű az eredmény.

Májusban menetrendszerűen megjelentek a vérszívó szúnyogok, hogy csípésükkel sok kellemetlenséget okozzanak nem csak az emberek, de a házi kedvencek számára is. Meddig tart a szezon, mikor csíp a szúnyog, és mely betegségek írhatók a vérszívó számlájára? Az alábbi összeállításból kiderül!