A téli hónapokban gyakran felmerül a kérdés, hogyan védjük a fűtött lakáshoz szokott házi kedvenceinket – főleg az ebeket - a csípős hidegtől. Egyesek szerint erre nincs is szükség, hiszen van saját bundájuk, mások viszont úgy gondolják, állataink éppúgy megfázhatnak, mint mi, ráadásul ők el sem tudják mondani, ha rosszul érzik magukat. És akadnak olyanok is, akik amiatt aggódnak, hogy a beteg állat megfertőzheti az egész családot. Hogy ezekből az állításokból mi igaz, és hogy hogyan óvhatjuk meg kutyánkat, arról Dr. Méhes Sándort, a Med.Vet Állatklinika állatorvosát kérdeztük.

A madarak téli etetése az ember számára is fontos, hiszen ez a legjobb módszer arra, hogy közelebbről is megismerhessük szárnyas szomszédainkat. Hogy biztosan jól sikerüljön a madárles, megkérdeztük Orbán Zoltánt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársát, mire kell odafigyelnie egy kezdő madárbarátnak.

Denevérben mutatta ki a veszettség vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) laboratóriuma Budapesten - közölte honlapján a hivatal szombaton. Az állategészségügyi hatóság felhívja a figyelmet, hogy ha valaki - akár legyengült, akár elhullott - denevért talál a földön, puszta kézzel semmiképpen ne fogja meg, hanem kérje szakember segítségét.

Szaporodnak a vadállatok a csernobili atomerőmű körül kialakított “elidegenítési övezetben” a Current Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint. Az emlősök összeszámlálásának legutóbbi adatai alapján a kutatók feltételezik, hogy feltehetően több vadállat él a 30 kilométeres övezetben, mint a békés célú atomenergia-felhasználás történelme legsúlyosabb katasztrófájának tartott 1986. április 26-i robbanás előtt.

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki.

Természetfilmeken nőtt fel, imádja az állatokat, és már egészen fiatalon önkéntesként dolgozott az Állatkertben. Arcát jól ismerjük a híradóból - azon kevesek közé tartozik, akik mindig jó hírt közölnek. Hanga Zoltánnal, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivőjével 2015 szeptemberében beszélgettünk az állatkertek társadalmi szerepéről, munkája szépségeiről és arról, vajon tényleg rossz-e az állatoknak bezárva élni?

Szerencsére már nem meglepő, hogy egyre több daruval találkozhatunk Magyarországon a vonulási szezonon kívül is, hiszen százával vannak olyan példányok, melyek nem a hosszú és veszélyekkel teli vonulást választják, hanem áttelelnek vagy átnyaralnak hazánkban. Most pedig kiderült, hogy fészkelésre is alkalmasnak találják Magyarországot, az első fiókák már fel is nőttek.

A jövő hét közepéig tartó kánikula nemcsak az emberek, de a települések vadon élő állatvilága: az emlősök, a madarak, a hüllők, a kétéltűek és a rovarok számára is nehéz időszak.

Magazinunk e havi számában ajánlottuk olvasóinknak ezt a videót, amelyben a szinte Budapest közepén elhelyezkedő Sas-hegy csodáit mutatjuk be. Az előző részben kedves bundás állatokat és galambokat láthattunk, most viszont igazi óriásokról lesz szó: Rozál és József nem mindennapi titkaira derül fény. Érdemes velünk tartani a tanösvényre!

Csótány mozgását szabályozta saját agyhullámaival egy fiatal kínai PhD-hallgató. A fölfedezéssel díjat is nyert – egyesek szerint azonban annyira mégsem nagy horderejű az eredmény.