Webtérkép készül az agresszíven terjedő növényfajokról
A magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása.
A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.
A biológiai invázió meglehetősen gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait. Ennek az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisának a kialakítása az egyik célja a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével 2020 szeptemberében létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek másik célja az összegyűjtött adatok közzététele. E webtérkép segítené az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, továbbá a lakosság felvilágosítását, illetve javítaná a környezettudatosságot, felhívná a figyelmet a probléma fontosságára.
A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak. Az SZTE és Agrártudományi Kutatóközpont szakemberi a vizsgált növényfajok elterjedését webtérképeken teszik majd elérhetővé minden érdeklődő számára.
Forrás: SZTE
A cikkben hivatkozott linkek:
„Tájoló” kvíz
Ha januárban kitölti Tájoló kvízünket, megnyerheti az IBUSZ retro táskáját, amit kifejezetten azoknak ajánlunk, akik bíznak abban, hogy a korlátozások után idén kinyílhat a világ, és végre becsomagolhatja mindenki az útipoggyászát!
E havi Tájoló kvízünk kérdéseire a válaszokat korábbi cikkeinkben találhatják a szimpatika.hu oldalon. A kérdések megválaszolásában segítséget nyújt az oldal tetején található keresés funkció!
A nyitólapról ajánljuk
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.
Friss cikkeink
- A szén-dioxid gázfürdő hatásos lehet az érbetegségek ellen
- Új gyógyszerforma segíthet a csontritkulás kezelésében
- Különleges bolygórendszerre bukkantak
- A kamaszok is nehezen élik meg a karanténidőszakot
- Hagyjuk-e sírni a babát?
- Megfejtették a galápagosi élővilág gazdagságának titkát
- Tényleg öröklődnek a fogászati problémák?
- Mi a betegjogi képviselők szerepe?
- A rákos sejtek képesek hibernálódni a kemoterápia alatt
- Kerítések keserítik meg a vándorló állatok életét
- Erősebbek a mellékhatások a második Pfizer-vakcina után
- Minden beutazónak karanténba kell vonulnia Angliában
Hírlevél feliratkozás
Aktuális magazinunk

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el