Fogcsikorgatás: nem csak a hangja kellemetlen

Az érintett legtöbbször nem is tud róla, ha alvás közben csikorgatja a fogát. Mégis foglalkozni kell vele, mert ez a rendellenesség nemcsak a maga és a partnere éjszakai nyugalmát teheti tönkre, hanem egyéb következményei is lehetnek.

A fogcsikorgatás (orvosi nevén bruxizmus) a rágóizmok alvás közbeni önkéntelen, akaratlan mozgása erősen összeszorított fogakkal. A rágóizmok ilyenkor nagy erőt képesek kifejteni, jóval nagyobbat, mint rágáskor, akár 40 kg-nak megfelelő nyomás is nehezedhet a rágófelületre négyzetcentiméterenként. Rendszeressé válva jelent gondot, mivel fejfájást, illetve az állkapocsizületben is fájdalmakat okozhat, akár szájzárat is kiválthat, károsíthatja a fogzománcot, sőt, a fogak gyökerét is.

Egyáltalán nem ritka jelenség, becslések szerint minden 6. ember szenvedhet tőle. Az érintett többnyire nem is tudja magáról, leginkább a vele együtt alvó családtag figyelmezteti rá, vagy pedig a következményekből, például a nyűgös, fejfájós ébredésből, sajgó állkapocsból, megkopott fogakból derülhet rá fény.

Legfőbb oka a stressz

A fogak görcsös összeszorítása, a fogcsikorgatás mögött állhat a fogak és az állkapocs alkati rendellenessége, a rágófelületek rossz érintkezése, esetleg a nem megfelelően elkészült hidak, fogpótlások, tömések, vagy az állkapocsízület funkciózavarai. Legalább ilyen gyakori azonban, hogy az érintettek így vezetik le a napközbeni, feldolgozatlan belső feszültségeket, stresszhatásokat. Gyerekek, fiatalok esetében is sokszor lelki megterhelés, például iskolai kudarc váltja ki, felnőtteknél is a kezeletlen, elfojtott munkahelyi stressz a leggyakoribb ok.

Káros következmények

Az is baj, ha a fogcsikorgatás tönkre teszi az éjszakai pihenést, és reggel az érintett is, partnere is kialvatlanul ébred, de a bruxizmus ennél súlyosabb következményekkel is jár. A fogakra nehezedő nyomás hat az állkapocs izületeire, annak fájdalmas porckopását, szájzárat, az állkapocs kattogását, rendszeres kiakadását is kiválthatja. A görcsös fogcsikorgatás igénybe veszi a rágóizmokat, és a felületek egymáson való csiszolódása pedig előbb-utóbb a fogzománc és a fogszövet sérüléséhez, kopásához, töréséhez vezethet, a túlterhelt fogak kimozdulhatnak, meglazulhatnak. A rágóizmok megerőltetésé halántéktájra, nyakszirtre sugárzó fejfájáshoz, fülzúgáshoz is vezethet.

Fogászati megoldásokkal és stresszoldással kezelhető

Fogorvossal mindenképpen beszélni kell a problémáról, hiszen első lépésként ellenőrizni kell a harapást, a fogak érintkezését, nincs-e olyan rendellenesség, amely elősegíti a fogcsikorgatást, vagy súlyosbítja annak következményeit. A harapási rendellenességek kezelése, a fogszabályozás illetve az éjszakai fogvédő használata sokat segíthet. Mivel a fogcsikorgatás az esetek jó részében pszichés okok miatt alakul ki, ezért a hatékonyabb stresszkezelés, a stresszoldó technikák (például jóga vagy meditáció) elsajátítása lehet megoldás, amiben a szorongást csökkentő, örömszerző, rendszeres testmozgás, illetve viselkedésterápia, hipnózis is segíthet.

Forrás: Budai Egészségközpont

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!