Szimpatika – 5000 évvel előbb érhetett Európába a modern ember

A Louisville-i Egyetem antropológus kutatója, Jonathan Haws vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport új vizsgálatának eredménye alapján a modern emberek Európa nyugati részén már 41-38 ezer évvel ezelőtt, az eddig ismert időpontnál 5000 évvel korábban megjelentek – számolt be a Louisville-i Egyetem.

Portugália atlanti partja közelében, a Lapa do Picareiro nevű barlangban előkerült eszközök alapján a helyszínt összefüggésbe lehet hozni számos lelettel Eurázsiától az Orosz-síkságig. A leletek azt az elképzelést támogatják, amely szerint a modern emberek igen gyorsan elterjedtek a nyugati területeken, mindössze néhány évezreddel aztán, hogy délkeleten átlépték Európa határait.

Az pedig, hogy a modern ember a neandervölgyiekkel egy időben volt jelen e régióban újabb kérdéseket vet fel a két faj kapcsolatáról, és a neandervölgyiek eltűnéséről is. „Régi, megoldatlan rejtélye a paleo-antropológiának az, hogy a modern ember felváltotta vagy beolvasztotta-e az utolsó neandervölgyieket” – mondta Lucas Friedl, a plzeňi Nyugat-Csehországi Egyetem antropológusa, a projekt egyik vezetője. „Az aurignaci kőeszközök igen korai jelenléte kizárja azt, hogy a modern ember úgy érkezett ide, hogy már rég elhagyták e területet a neandervölgyiek, ez pedig önmagában is igen izgalmas.”

Eddig a legrégebbi modern emberre utaló nyomok a spanyol Ebro folyótól délre eső területen, Bajondilloban kerültek elő, azonban az itteni leletek korai voltát kétségek övezték. „A most feltárt bizonyítékaink a Bajondilloban talált eszközökre nézve is bizonyítékot jelentenek: valóban korán megjelent a modern ember ezen a vidéken, de az még nem világos, hogy miként jutottak ide. Valószínűleg kelet-nyugati irányú folyók mentén vándorolhattak, ám az se kizárt, hogy a tengerpartok közelében vezetett az útjuk” – tette hozzá Haws.

A modern ember európai elterjedése rendkívül fontos, hisz ennek segítségével érthetjük meg, honnan is jöttünk, a portugál leletek pedig olyan új bizonyítékkal szolgáltak, amelyek révén a későbbi kutatások irányát meghatározhatják majd, mondta el John Yellen, az amerikai Nemzeti Tudományos Alap régészeti és archeometriai részlegének programigazgatója.

A Lapa do Picareiro-ban 25 éve folynak régészeti feltárások, és az elmúlt 50 ezer évből kerültek elő leletek ezen időszak alatt. A számos intézmény közös munkájával elért felfedezésekben kulcsfontosságú volt a kormeghatározás, ehhez többféle módszert is igénybe vettek a kutatók. Állati csontok vizsgálata szerint 41-38 ezer évvel ezelőttre tehető a modern ember megérkezése. Az utolsó itteni neandervölgyi leletek pedig 42-48 ezer évvel ezelőttiek ebben a barlangban. Sarah Talamo, a Bolognai Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatója, aki a kormeghatározásokat végezte, elmondta: „A pontos időrendet úgy lehet megállapítani, ha a kormeghatározást végző szakemberek és a régészek együttműködnek, ahogy itt, a Picareiro esetében is zajlott a munka”. Nagyon fontos, hogy a feltárásoknál precízen és részletesen mérjék fel a rétegek térbeli elhelyezkedését, ebből lehet rekonstruálni azt, hogy mikor lakták az emberek a barlangot. E helyszínen például megbizonyosodtak arról is, hogy a modern emberhez köthető eszközök nem kerültek át valamilyen utólagos folyamat révén másik rétegbe – így az eredeti helyük az eredeti korukat is jelezte.

Bár ebben a barlangban a leletek azt sugallják, hogy a modern ember a neandervölgyiek távozása után érkezett, a közelben egy másik barlang, az Oliveira területén egészen 37 ezer évvel ezelőttig folyamatos volt a neandervölgyiek jelenléte. Így akár több ezer éven keresztül is egymás mellett élhetett itt a két embercsoport.

A barlang üledékeiből a korabeli klímát és környezeti körülményeket is rekonstruálni lehet, abból a korból, amikor az utolsó neandervölgyiek és az első modern emberek éltek. „A kőzetek és az üledékekben talált nyomok alapján a modern ember érkezése nagyjából egybecseng azzal az időszakkal, amikor igen zorddá és szárazzá vált a klíma. A könyörtelen környezeti viszonyok nagy kihívások elé állították mind a modern, mind a neandervölgyi embert” – mondta el Michael Benedetti, az Észak-Karolinai Egyetem környezeti geográfiával foglalkozó szakembere.

A barlangban hatalmas mennyiségű üledék halmozódott fel, s ennek vizsgálataival még rengeteg időt kell eltölteni a jövőben, még nem jutottak le a feltárásokkal az alapkőzetig „Néhány évente előkerül valami rendkívüli, s ez hajt minket, hogy 25 év elteltével is ássunk tovább” – tette hozzá Haws.

Fotó: University of Louisville

Forrás: ng.hu