Akár teljes munkaképtelenséghez is vezethet az inkontinencia

A nyugati világban az átlagéletkor növekedésével párhuzamosan egyre nő az inkontinenciával küzdők száma is, egyes vizsgálatok szerint a 60 éven túliak 10 százaléka, a 70 éven felülieknek pedig több mint 30 százaléka érintett, de a valós értékek ennél is magasabbak lehetnek, mivel gyakori jelenség a kellemetlen probléma eltitkolása. Az inkontinencia komoly önbecsülési zavarokat okoz, felléptével az érintettek életminősége drasztikusan romlik, hiszen erősen korlátozza a leghétköznapibb tevékenységek elvégzését is. A szabadidős programokat szinte kivitelezhetetlenné és élvezhetetlenné teszi, egyes esetekben pedig akár teljes munkaképtelenséget is okozhat.

Az inkontinenciának több típusát különböztetjük meg.

A stresszinkontinencia elsősorban nőknél lép fel köhögés, tüsszentés, nevetés, nagyobb terhek emelése közben. Főképpen a természetes módon szülő asszonyokat veszélyezteti, a szülés során ugyanis jelentősen sérülhet, illetve gyengülhet a medence izomzata. Férfiak esetében a prosztata is biztosítja a húgyhólyag záróizmát, ezért az inkontinencia fellépésének veszélye jóval kisebb. Sokféle pszichoszociális problémát (szerepvesztés, izoláció, félelem, bűntudat, valamint párkapcsolati zavarok) okozhat.

Az ingerinkontinencia a hólyagizmok túlműködése és a hólyag fokozott érzékenysége miatt lép fel, főleg idősebb korban. Jellegzetes tünete, hogy az érintettek a már megkezdett vizeletürítést nem képesek félbeszakítani. Sokszor primer hólyagbetegségek (gyulladások, fertőzések, hólyagkövek, tumorok stb.) nyomán alakul ki, kiváltója lehet még a (például szélütés hatására) csökkent agyi kontroll, illetve más idegrendszeri károsodás is. Ha más mögöttes betegség nem mutatható ki, akkor pszichovegetatív zavar valószínűsíthető.

Bizonyos alkati típusokba tartozó emberek a stresszre megnövekedett vizeletmennyiséggel, gyakoribb ürítéssel és ürítési ingerrel válaszolnak. Mindez lehet partnerkapcsolati problémák vagy funkcionális szexuális zavar, esetleg tartós, megoldhatatlannak tűnő konfliktusok testi kifejeződése is.

Hormonális hátterű inkontinencia kizárólag nőknél fordul elő a változás évei után: egyes hormonok mennyiségének csökkenése a húgycső és a hüvely nyálkahártyájának atrófiáját okozhatja, és ebből is kialakulhat hólyaggyengeség.

Túltelítettségi inkontinencia főképpen idős férfiaknál fordul elő. Különféle prosztataproblémák miatt a húgycső beszűkül, a hólyag megtelik, és lassan, cseppenként ürül. Ez a fajta inkontinencia operációval jól gyógyítható.

A betegek között nagy egyéni különbségek lehetnek, a kezelés során ennek figyelembevételével célszerű a megfelelő gyógyszert vagy készítményt kiválasztani. Emellett nagyon fontos a jó emésztés kialakítása, az elhúzódó székrekedés ugyanis sokat ronthat a vizeletkontrollon is.

Ajánlott a meleg (37-38 °C) ülő- vagy teljes fürdő, illetve a váltólábfürdők használata, lehetőleg kétnaponta. Az utóbbiaknál a lábakat 1 percen át 38 °C-os, majd 10-15 percen át 20 °C-os vízben kell áztatni, a cserét háromszor ismételve. A fürdő használata lázas betegségek, fertőzések idején, illetve műtétek után nem javallott! A szükséges vízbevitel biztosítása is alapvető: főleg időskorban egyébként is fontos a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele. Minél kevésbé telt a hólyag, annál nagyobb a fertőzésveszély is, ami tovább ronthat a helyzeten. Kifejezetten káros a túlsúly, ugyanis tovább terheli az egyébként is gyenge medenceizomzatot.

Az izomtréning célja a záróizomzat feletti tudatos kontroll visszaszerzése. Az egyik lehetőség a vizelések közötti időtartam fokozatos növelése, a másik az ún. toalett-tréning, vagyis szigorú, a megivott folyadékmennyiséget és a vizeletürítések idejét is szabályozó napirend megvalósítása. A medencegimnasztika, esetleg más testmozgási formákkal kombinálva egyrészt pszichológiai szempontból ajánlott, másrészt erősítheti a medenceizomzatot is.