Nem csak a géneken múlik az őszülés
Miért kezdünk el őszülni?
Szervezetünkben az úgynevezett melanocita sejtek termelik a pigmenteket, vagyis összefoglaló nevén a melanint. Ennek mennyisége határozza meg, hogy milyen színű a hajunk, a szemünk és a bőrünk. Akiknek a szervezete egyáltalán nem termel melanint, vagy csak egészen keveset, azok a fehér hajú és bőrű albínók. Amikor az évek során a melanociták működése lelassul, a hajunk elkezd őszülni.
Az őszülési folyamat kezdetén, amikor még csak kezdenek megjelenni az első ősz hajszálak, a melanocita sejtek még ott vannak a szőrtüszőkben, csak már nem olyan aktívak, mint korábban. Később azonban ezek a pigmenttermelő sejtek elkezdenek elhalni, így teljesen megszűnik a színtermelés. Ha az adott ősz hajszálunk kihullik, majd újra kinő, már fehéren bújik elő.
Mikor kezdünk el őszülni?
Óriási, évtizedes különbségek vannak az emberek között abban, hogy ki mikor kezd el őszülni. Szélsőséges esetekben már egészen fiatalon, a húszas évek elején is őszülhet valaki, míg mások csak az ötvenes vagy a hatvanas éveikben kezdenek deresedni. A legjellemzőbb mégis az, hogy a harmincas éveink végén, a negyvenes éveink elején kezdődik az őszülés. Az őszülés kezdete elsősorban a genetikán múlik. Ha tudni akarjuk, hogy mikor fogunk elkezdeni őszülni, nézzük meg a szüleinket. Ha az édesapánk vagy az édesanyánk korán megőszült, akkor nagy valószínűséggel ránk is ez vár.
Az is befolyásolja az őszülést, hogy ki melyik rasszba tartozik. Legkorábban az Európában, Észak-Amerikában élő kaukázusi embertípus kezd őszülni, jellemzően már a harmincas éveik közepén, végén. Az ázsiaiak pár évvel később, a negyvenes éveik elején kezdenek deresedni, a feketék pedig még ennél is később, csak a negyvenes éveik közepén. Emellett jellemző, hogy a férfiak hamarabb kezdenek el őszülni, mint a nők. A két nem között átlagosan öt év a különbség.
Nem minden a genetika
Bár az őszülést főleg a gének határozzák meg, azért néhány másik tényező is befolyásolhatja. Az egyik a dohányzás, melyről több kutatás is bebizonyította, hogy előbbre hozhatja, felgyorsíthatja az őszülést. A dohányzás hatására a szervezetben keletkező szabad gyökök ugyanis pusztítják a melanocita sejteket. Már a kilencvenes években készültek tanulmányok arról, hogy a dohányzók négyszer nagyobb eséllyel őszülnek meg idő előtt, mint azok, akik nem dohányoznak. Egy 2013-as tanulmány szerint pedig a dohányosok körében kétszer olyan gyakori, hogy már 30 éves koruk előtt elkezdenek őszülni, mint a nem dohányzók között. Ugyanígy hat a légszennyezés is, minél rosszabb levegőjű helyen élünk, annál valószínűbb, hogy korábban kezdünk el őszülni.
Emellett a stressz is befolyásolhatja az őszülést. Akárcsak a dohányzásnál, itt is a megjelenő szabad gyökök pusztítják a melanocita sejteket. Az azonban, hogy valaki egyetlen éjszaka leforgása alatt megőszül valamilyen nagy stressz hatására, inkább csak városi legenda. A stressz lassan, folyamatosan hat az őszülésre éppen úgy, ahogy a szervezetünk egészére.
Nagyon kis mértékben ugyan, de a táplálkozás is befolyásolhatja az őszülést. Elsősorban a B12-vitamin hiánya árthat, ami elsősorban húsokban, halakban, tojásban és tejtermékekben van jelen. Vegánok esetében az élesztő, az élesztőpehely és a táplálékkiegészítők jelenthetnek megoldást.
Betegségek előjele is lehet
Ritkán, de a korai őszülés utalhat valamilyen betegségre. Előfordulhat, hogy vérszegénységet, egyes a pajzsmirigybetegségeket, vagy egyes autoimmun betegségek kialakulását jelzi. Jelentheti a vitiligo nevű bőrbetegség kialakulását is, de ebben az esetben a fő tünet, a bőr pigmenttartalmának elvesztése is megjelenik.
Forrás: Budai Egészségközpont
A cikkben hivatkozott linkek:
Olvasna még a témában?
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- 4 tünet, amely halláskárosodást jelezhet
- Gyomként irtjuk, pedig igazi csodaszer ez a növény
- Tiltott gyümölcsök a tavaszi allergiaszezonban
- Így szabadulhatunk meg a haragtól
- A mini stroke 5 korai figyelmeztető jele
- A kutyák segítségével többet tudhatunk meg az öregedésről és az elmeműködésről
- Mit tehetünk az agyunk egészségéért?
- Már az anyaméhben eldől, ha balkezesek leszünk
- Parkinson-kór vagy Parkinson-szindróma?
- Tévhitek, amelyek a laktózintoleranciát övezik
- Életmentő beavatkozások méhen belül
- Hamis emlékeket alakít ki az elménk
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!