A járvány sem akadályozza a történelmi űrszonda fejlesztését

Átesett a rendszerintegrációs áttekintésen a Lucy, ez fontos mérföldkő az űrszonda fejlesztésében. A Discovery-program keretében készülő űreszköz elsőként vizsgálja majd közelről a trójai aszteroidákat.

A Jupiter trójai aszteroidái az óriásbolygóval azonos pályán keringenek, a bolygótól 60-60 fokra lévő gravitációs nyugalmi pont, az L4 és L5 jelű Lagrange-pont környékén, tehát speciális kisbolygókról van szó.

A Lucy küldetését 12 évesre tervezik, missziója során hét trójai objektumot és a kisbolygóöv egyik aszteroidáját fogja tanulmányozni. Mivel a trójai csoport tagjai azon ősi anyagokból épülnek fel, melyekből a bolygók is kialakultak, e kisbolygók elemzése sokat elárulhat a Naprendszer korai történetéről. Lucy, ahogy névadója, az Australopithecus afarensistől származó ismert lelet, nagyban hozzájárulhat eredetünk megismeréséhez.

Az elmúlt hónapokban a misszió csapata a járványügyi szabályokat betartva az űrszonda elemeit építette és tesztelte. A szakértők a közelmúltban egy független bizottság előtt egy online találkozón demonstrálták, hogy a rendszerek és alrendszerek fejlesztése az elvárásoknak megfelelően halad. Hal Levison, a Délnyugati Kutatóintézet (Southwest Research Institute) munkatársa, a Lucy vezető kutatója szerint senki sem gondolta, hogy ilyen körülmények között tartani tudják a tempót, ennek ellenére a csapatnak sikerült kreatívan áthidalnia a problémákat.

A sikeres átvilágítás után a fejlesztés új fázisába léphet, az űrszondát a tervek szerint 2021 októberében fogják felbocsátani. Az elkövetkező hat hónapban az építésben részt vevő egyetemek és intézmények elküldik a kiegészítő műszereket, kamerákat a Lockheed Martinhoz, ahol ezeket az eszközöket beépítik a szondába.

Forrás: ng.hu