Megcsodálhatjuk a világűr pillangóját

Az NGC-2899 nevet viselő objektum a déli féltekéről látható, a Vitorla csillagképben, 3000-6500 fényév távolságban van tőlünk. A ködösség szimmetrikus, pillangó szárnyaira emlékeztető alakja, ragyogó színei az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (VLT) készült új felvételen korábban sosem látott részletekkel figyelhető meg – számolt be az Európai Déli Obszervatórium.

A gázokból álló planetáris köd valós mérete a középpontjától számítva 2 fényév távolságig terjed, s a ragyogását annak köszönheti, hogy a ködösséget alkotó gáz hőmérséklete több tízezer fokot ér el, a középpontjában lévő, a gázködöt szülő csillag ultraibolya sugárzásának köszönhetően. A gázok közül a hidrogén vörösben, az oxigén pedig kékes árnyalatban világít. A gázok fokozatosan szétterjednek, eltávolodnak a csillagtól, így egy-egy ilyen ragyogó objektumot csillagászati értelemben rendkívül rövid ideig, néhány ezer évig lehet megfigyelni.

A szimmetrikus alak oka az, hogy a köd középpontjában nem egy, hanem két csillag található, amelyek közül az egyik az élete végén ledobta külső gázrétegeit, majd a másik csillag e ledobott gázzal kölcsönhatásba lépett. A planetáris ködöknek csupán 10-20 százaléka rendelkezik ilyen kétoldali szimmetriájú szerkezettel.

A felvételt az ESO VLT egyik 8,2 méteres teleszkópján használt FORS nevű műszerrel készítették, amelynek már számtalan gyönyörű fotó, sok-sok felfedezés köszönhető, és ez az a berendezés, amellyel például megfigyelték az első megismert csillagközi látogatót is.

Egy animációban megnézhetjük, amint ráközelít a „kamera” a pillangó alakú planetáris ködre:

{pZD8XQyuBCY}

A mostani felvételt az ESO Kozmikus Ékkövek programja keretében készítették el, a program célja, hogy a látványos, izgalmas küllemű objektumok segítségével minél több emberhez juttassák el a látványt, oktatás és ismeretterjesztés útján. A felvételek készítéséhez olyan, üresjáratnak számító időszakokat használnak ki a VLT irányítói, amelyeket tudományos vizsgálatra nem lehet fordítani.

Forrás: ng.hu