Szimpatika – Lehet-e retket termelni a Holdon?

Max Coleman a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL, Sugárhajtás Laboratórium) asztrobiológus kutatója, geológus és kémikus végzettségű, és arra szakosodott, hogy miként lehet más égitesteken az életnyomokat kimutatni. A koronavírus miatti karantén ideje alatt otthonában kísérletezett, és a NASA JPL híroldala számolt be arról, hogy Coleman hogyan vizsgálta a reteknevelés lehetőségeit a Holdon.

Miért pont a hónapos retek? A kérdésre egyszerű a válasz: „Gyorsan kicsírázik, és már korábban is folytattak kísérleteket a retekkel, különféle űrbéli körülmények közt” – magyarázta Coleman. Régebben már kísérleteztek retek termesztésével a Nemzetközi Űrállomáson is, Coleman pedig a kollégáival együtt most abban szeretne segíteni a jövő űrhajósainak, hogy a holdi környezetben is meg tudják termelni a saját élelmiszereiket.

Coleman és kollégái alapvetően egészen más jellegű problémán dolgoztak, azonban a projekt soron következő gyakorlati munkálatai a kötelező otthoni munkavégzés miatt félbeszakadtak. Aztán egy videókonferencia során kipattant Coleman fejéből a retektermelési ötlet, megvitatta szakértőtársaival a lehetőségeket, hogy vajon miként lehet retket termelni, gyakorlatilag tápanyag nélkül, mi szükséges ehhez, és miként kísérletezhetnek majd vele a Holdon? A holdi nap a Hold tengelyforgási ideje miatt két földi hétnek felel meg, ez pedig pont elegendő ahhoz, hogy kiderüljön, mire megy a retek a holdi regolitba vetve.

Aztán az ötletet tettek követték, Coleman online rendelt egy csomag retekmagot, illetve a virágültetéshez dísznek használt tiszta sivatagi homokot (ez utóbbi állt tápanyagmentességében a holdtalajhoz legközelebb a hozzáférhető alapanyagok közül). Egy eredetileg élelmiszert tartó, négy rekeszes kis dobozkát használt fel a kísérletekhez, ebbe ültette el a retekmagokat, majd rekeszenként különböző mennyiségű vízzel locsolta meg őket. Érdekes módon az csírázott ki leghamarabb, amelyik a legkevesebb vizet kapta!

„Már önmagában ez is fontos eredmény volt, hiszen azt is tudni szeretnénk, hogy mennyi az a minimális víz, amellyel még megnőhetnek a növények majd a Holdon, az ott folytatandó kísérlet során” – mondta Coleman. A kutató a talaj nedvességtartalmát és annak párolgását is mérte, saját kezűleg készített elektródák segítségével: alufólia csíkot hajtott össze 4-5-rétűen, majd egy egyszerű, mindenki garázsában megtalálható akkumulátor teszterrel mérte meg a talaj ellenállását, ami a benne lévő víz mennyiségével arányos.

Mivel a jövő űrhajósai számára – akár a Hold, akár a Mars a célpont – fontos, hogy az ott jelen lévő anyagokból tudják a legtöbbet kihozni, ezért az élelmiszerek megtermelésében is a helyi talajból és helyi vízkészletekből kell majd gazdálkodni. Az ilyen kísérleteknek pont e módszerek kidolgozásában van szerepük.

„Minél több helyben megtalálható dolgot tud felhasználni az űrhajós, annál jobb hatásfokú a tevékenysége, hiszen így nem kell a Földről odaszállítani ezeket az alapanyagokat” – magyarázta Coleman. Ha a Holdra küldendő üzleti alapú teherszállító járművek (CLPS) projektjéből indulnak ki, ott az a cél, hogy minél kisebb csomaggal kelljen útnak indítani majd az űrhajót, hogy kisebb üzemanyag- és energiaigényű legyen egy-egy ilyen út. A retekmaggal a Holdon folytatandó kísérlethez is fel kell készülni arra, hogy minél kevesebb hozzávalót kelljen a Földről szállítani majd. Ha eljut a Holdra a retekkísérlet, ez majd jól kiegészíti a Nemzetközi Űrállomáson a mikrogravitációs környezetben folyó növénytermesztési kísérleteket.

„Itt a Földön nem tudunk persze megfelelő teszteket végezni, mivel nincs tökéletes holdtalajunk, de mindent megpróbálunk, amire csak lehetőség nyílik” – magyarázta Pamela E. Clark, aki a JPL „retek-csoportját” vezeti. Kutatótársaival, köztük Coleman-nel részleteiben megtervezik azt a kísérleti csomagot, amely majd a Holdra utazhat. Ehhez szükség lesz egy eszközre, ami a holdtalajt (amelyet regolitnak hívunk) belapátolja egy kis dobozba, ahol a retekmagot, vizet és levegőt hozzáadagolva megkezdhetik a kéthetes kísérletet a Hold felszínén. A kísérletek persze nem állnak meg az otthoni munkával: a JPL anyagilag is felkarolta az ötletet, amelyet szállításra kész formára alakítanak majd a kutatók. A kutatók szeretnének egy kis kamerát is a csomagba helyezni, amelynek segítségével élőben is követhetik majd a retek fejlődését.

A Holdon az első növény egy, a kínai Csang’o-4 fedélzetén feljuttatott gyapotmag volt, amely még a Földről vitt talajban kikelt, azonban a növényke a holdi éjszaka beköszöntével el is pusztult.

Forrás: ng.hu