Szimpatika – A nőknél jóval gyakoribb az Alzheimer-kór

Jól ismert, hogy felnőtt korban a nők számos kognitív területen jobban teljesítenek a férfiaknál (pl. a verbális memóriában), és ez akár a korai Alzheimer-kór (AD) idején is megmaradhat. 

 A menopauza számos neurológiai tünettel jár (alvászavar, depresszió, kognitív zavarok, ezen belül is leginkább az emlékezetzavar), melyek mind az AD kockázati tényezői.

Bár minden nemi hormon hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához, nőkben döntően az ösztrogén-szint csökkenése okozza az AD-re utaló biomarker-eltéréseket. A szürkeállomány csökkenés különösen az agy ösztrogén-érzékeny területein kifejezett, ezért a középkorú nők vannak leginkább az AD veszélyének kitéve. A menopauzális státuszon kívül az esetleges hormonkezelések és hysterectomia szintén befolyásolja az agyi biomarker eltéréseket: jóval kedvezőbb a helyzet, ha a nőbeteg hormonpótló kezelésben részesül(t), vagy hysterectomián esett át. Pajzsmirigy működési zavar esetén is alacsonyabb a nők agyi MRI-volumene, mint a férfiaké.

A hormonális faktorok előre jelzik az agyi elváltozások bekövetkeztét, ezen belül a menopauzális státusz jelzi leginkább a női agy Alzheimer-kórral összefüggő változásait. A nemiséggel összefüggő agyi biomarker eltéréseket befolyásolják a hormonpótló kezelések, a hysterectomia és a pajzsmirigybetegségek is. Az idősödés mellett a női nem az oka a demencia leggyakoribb formájának, a késői kiindulású Alzheimer-kórnak: az AD demenciában szenvedő betegek kétharmada nő, több mint 60%-uk menopauza utáni életszakaszban. Tehát a korábbi vélekedéssel ellentétben nem azért van több AD-s beteg a nők között, mert tovább élnek, mint a férfiak, hanem mert a női nem a betegség igen fontos kockázati faktora. De növeli a kockázatot a többi között a családi anamnézis, az APOE-genotípus, a depresszió, a stroke, a diabetes, az életmód és bizonyos egyéb hormonhatások is.

Forrás: otszonline.hu