A kutyák hatása az anyaságra

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerző: ELTE
Sokan családtagként tekintenek társállataikra, s mivel egész életükben gondoskodásra szorulnak, nemegyszer anyai érzéseket is kiváltanak gazdáikból.

Jelenlétük megnyugtató, segít elviselni a stresszes élethelyzeteket, és számtalan kutatás igazolta, hogy kedvező hatást gyakorolnak az emberek egészségi állapotára. Különösen igaz ez a társállathoz szorosabban kötődő gazdák esetében.

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatásából mégis az derült ki, hogy azoknál a fiatal anyukáknál, akiknek megterhelő az anyaság, gyakrabban fordulnak elő a szülés utáni depresszió tünetei, ha még egy társállatról is gondoskodniuk kell.

Bár a szülés és csecsemőgondozás általában egy nő életének egyik legszebb időszaka, ilyenkor mégis nagy eséllyel jelennek meg hangulati problémák, amik egyes esetekben tartósan is fennmaradhatnak. Számtalan tényező hozzájárulhat az úgynevezett szülés utáni depresszió kialakulásához, ami nemcsak az anya életminőségére, kapcsolataira hat negatívan, de gyermeke fejlődését is jelentős mértékben befolyásolhatja.

A depresszió mára népbetegséggé vált, azonban az állatoknak sokszor terápiás hatása van, és ennek segítségével csökkenthető a tünetek száma és súlyossága. A társállat jelenlétének támogató és stressz-csökkentő hatása kiemelkedő jelentőségű. Ugyanakkor a szakirodalomban „eddig nem vizsgálták a társállatok hatását kifejezetten a szülés utáni depresszió tüneteire” – mondta Temesi Andrea, az ELTE TTK Etológia Tanszék tudományos segédmunkatársa, a tanulmány vezető kutatója.

A kérdőíves kutatásban 715, 18-35 év közötti nő vett részt. A kérdőív több részből állt, az összefüggések feltárásához rákérdeztek a kitöltők demográfiai adatain túl arra is, hogy milyen mértékben érzik a környezetük támogatását, kérdeztek a résztvevők anyasággal kapcsolatos érzéseiről, gondolatairól, a 3 évesnél fiatalabb gyerekek anyukáinak szülés utáni depresszióra utaló érzéseiről. A kitöltőknek nyilatkozni kellett arról is, hogy tartottak-e korábban, vagy él-e velük jelenleg valamilyen társállat, és hogy milyen érzelmeket táplálnak irántuk.

Az eredmények azt mutatják, hogy azoknak az anyáknak a körében, akik megterhelőnek tartják az anyaságot, gyakrabban fordulnak elő a szülés utáni depresszió tünetei, ha egy társállatról is gondoskodniuk kell.
A társállatért felelősséget vállaló anyák érdekes módon nehezebbnek találják az anyaságot, mint azok az anyukák, akik társállat nélkül élnek.

A kutatásból az is kiderült, hogy a társállatokhoz az átlagosnál jobban vonzódó gazdák nehezebbnek ítélik az anyaságot, mint az állataikkal kevésbé szoros kapcsolatban lévők. 

Az összefüggések arra utalnak, hogy a nők társállatokkal és anyasággal kapcsolatos érzései és gondolatai között kapcsolat van, továbbá a társállatukhoz jobban kapcsolódó anyák életében a gyerekek és a társállatok hasonló szerepet töltenek be. „Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy a gazda és a kutya közötti kötődés nagyon hasonló az anya és gyermeke közötti kötődéshez, ezért feltételezhető volt, hogy az anya a gondozásában lévő társállatra egyfajta „plusz gyermekként” tekint. Egy szülés utáni depresszióban szenvedő nő számára nehézséget jelent a gyermek ellátása, ha emellett még egy gyakorlatilag gyermek szerepben lévő állatról is gondoskodnia kell: fokozottabb terhelésnek van kitéve, nagyobb a felelőssége, és több feladat hárul rá, ami eredményezheti a szülés utáni depresszió tüneteinek súlyosabbá válását” – tette hozzá Temesi Andrea.

Bunford Nóra MTA Lendület Kutatócsoport-vezető, tudományos munkatárs szerint ugyanakkor lehetséges, hogy a társállat jelenléte pozitívan hat a nők anyaságról alkotott elképzeléseire: „Kutatásunkban nemcsak anyákat, hanem gyermektelen nőket is megkérdeztünk. Egyik eredményünk szerint a gyermektelen, ám társállattal rendelkező nők kevésbé gondolják megterhelőnek az anyaságot, tehát pozitívabb képük van az anyaságról, pozitívabban élik meg a gondozói szerepet, mint azok a nők, akik gyermektelenek és nincs társállatuk.”

Hozzáteszi, hogy fontos és reménykeltő ez a felismerés, hiszen a meddőséggel küzdő nők egy részénél nem mutatható ki semmilyen betegség, ami a háttérben állhat. Ezekben az esetekben valamilyen pszichés ok feltételezhető, pl. elfojtott félelem a felelősségtől, az anyaság által jelentett új élethelyzettől. „Ha a társállat jelenléte, a róla való gondoskodás, az állattal való szeretetteljes kapcsolat képes pozitív irányba befolyásolni egy nő anyaságról alkotott elképzeléseit, hozzáállását, anyasággal kapcsolatos érzéseit, talán kedvező hatást gyakorolhat azoknak a nőknek az érzéseire, gondolataira is, akik esetében pszichés ok feltételezhető a meddőség hátterében” – mondta Bunford Nóra.

Természetesen ez a kutatás csak az első lépés, hogy megértsük, a társállat jelenléte mikor és milyen helyzetekben jelenthet segítséget vagy éppen nehézséget a csecsemőt vagy kisgyermeket gondozó, nevelő gazdák számára. Megfelelő családtervezéssel, figyelembe véve a társállat jelenlétét is, elérhető, hogy a nők minél nagyobb érzelmi támogatást kapjanak a velük élő kedvencektől.

Forrás: biologia.elte.hu

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Szimpatika akció

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!