Mit kell tudni az állatról emberre terjedő betegségekről?

A koronavírus-járvány előtérbe helyezte az állatról emberre terjedő betegségek, vagyis a zoonózisok problémáját. Az életünket hónapok óta megkeserítő új típusú koronavírus-járvány ugyanis nagy valószínűséggel denevérekről terjedhetett át az emberekre. De a koronavírus korántsem az egyetlen betegség, amely képes állatról emberre terjedni.

Azokat a fertőző betegségeket, amelyek vírusok, baktériumok, gombák vagy paraziták által terjednek állatokról emberekre, gyűjtőnéven zoonózisnak hívjuk. Ezek a kórokozók az esetek többségében úgy terjednek, hogy a betegséget hordozó állatok semmilyen tünetet nem produkálnak. Jelenleg több mint kétszázféle ilyen betegséget ismerünk, és bár most a SARS-CoV2 vírussal foglalkozunk a legtöbbet, ide tartozik az ebola, pestis, madárinfluenza, veszettség, SARS, HIV, liszterózis, malária, nyugat-nílusi vírus, szalmonella, sertésinfluenza, toxoplazmózis vagy a Zika-vírus, hogy csak a legismertebbeket említsük.

Magyarországon korábban már előfordult, hogy egy baromfivágó üzem dolgozói betegedtek meg sorra egymás után, tüdőgyulladásban. Mint később kiderült, az általuk levágott kacsák miatt kapták el a betegséget, ezek az állatok ugyanis a papagáj-kór baktériumát hordozták. Ez a baktérium, mint a neve is mutatja, főleg madarakban, azon belül is elsősorban papagájokban, pintyekben, galambokban található meg. De ahogy a fenti példából látszik, hordozhatják pulykák, csirkék, kacsák vagy libák is. Ha az emberek a baktériummal fertőzött madarak tollából, esetleg ürülékéből származó apró részecskéket vagy port lélegzik be, tüdőgyulladást kaphatnak.

Hogyan kerül a betegség az állatról az emberre?

Az állatról emberre terjedésnek számos módja van:

1. A legegyértelműbb a közvetlen terjedés, amikor a fertőzött állat megharap egy embert, aki emiatt megbetegszik – ez esetben a fertőzött állat nyálával érintkezünk, de ugyanilyen veszélyes a vérrel való közvetlen érintkezés is.

2. Előfordulhat, hogy valamilyen közvetítő állaton, például szúnyogon, legyeken vagy kullancson keresztül támad a kór.

3. Az is megtörténhet, hogy az ember a fertőzött állat környezetéből szedi össze a betegséget vízzel, porral vagy a talajjal történő érintkezés során.

4. Nem ritka fertőzési mód még az ételeken keresztüli fertőződés.

A Magyarországon legtöbb megbetegedést okozó zoonózis a szalmonella. Főleg szárnyasok, szarvasmarhák és sertések hordozzák, évente 10-15 ezer embert betegítve meg hazánkban. És ezek csak a regisztrált betegségek, hiszen sokan nem fordulnak orvoshoz, szaksegítség nélkül vészelik át a főként heveny hasmenéssel, hányással járó betegséget. A szalmonella rendkívül sokféle módon képes fertőzni: nyers tejjel, hússal, tojással, természetes vizekben úszva, akár azokból kortyolva is a szervezetünkbe juthat. Szintén gyakoriak a kullancsok által terjesztett betegségek. Az emberre ezek közül különösen a kullancs által terjesztett vírusos agyvelő-gyulladás, és a Lyme-kór veszélyesek.

Mit tehetünk a zoonózis ellen?

Ahogy az a COVID-19 járvány kapcsán sokszor elhangzott, a megfelelő higiéniai előírások betartása a legjobb védekezés. A meleg vizes, szappanos kézmosás, az alapos takarítás, az állategészségügyi szabályok betartása, az élelmiszerek gondos tárolása, előkészítése, tisztítása és körültekintő fogyasztása mind a zoonózisok terjedése ellen dolgozik.

Továbbá nem szabad elfelejtenünk, hogy számos zoonózissal az ember aközben került kapcsolatba, hogy betört az állatok természetes élőhelyére. A vadon élő állatok orvvadászata, az illegális állatkereskedés, és természetes életterük folyamatos pusztítása miatt kontaktusba kerülünk olyan kórokozókkal, amikre az állatok sokszor immunisak – így „akaratuk ellenére, tudtuk nélkül” válnak potenciális fertőzésforrássá. A vadon élő, nem házasított állatok felelőtlen fogyasztása számos negatív következménnyel jár: nem csak a törékeny ökoszisztémát rombolja, de lehetséges fertőzések további forrásává válhat.

A koronavírus ellen még nem, de több emberről állatra terjedő betegség ellen már van védőoltás. Különösen fontos, hogy azok, akik a munkájuk miatt gyakran vannak állatok közelében, ezeket beadassák maguknak. Számos eszközünk van tehát a zoonózis ellen, pusztán élni kell velük.

Forrás: Budai Egészségközpont

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!