Az egészségügy új korszaka – a távgyógyítás

A távorvoslás növeli a hozzáférést a minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, aminek a leszakadó régiókban kiemelten fontos szerepe van. Emellett a telemedicinális kapcsolattartás pozitívan befolyásolhatja a beteg egészségtudatosságát, biztonságérzetét és egészségi állapotát is.

A koronavírus-járvány a telemedicina és az online konzultációk terén forradalmi gyorsaságú változást idézett elő, így a prognosztizált 36 milliós távgyógyítási esetszám helyett idén 200 millió kapcsolattal számolnak. A Forrester Research szerint az Egyesült Államokban a virtuális egészségügyi interakciók száma az év végére elérheti az 1 milliárdot. Márciusban hazánkban is nagyot ugrott az online konzultációk száma, június elején pedig a kormányzat kihirdette, hogy törvényben fogják rögzíteni a távgyógyászat szabályait.

Évek óta számtalan nemzetközi egészségügyi szakember érvel amellett, hogy a jövő orvoslását a betegek aktív szerepvállalására kell alapozni, a megfelelő technológiai fejlesztések mellett. Világszerte ugyanis több millió szakember hiányzik az egészségügyi ellátórendszerből, ezzel párhuzamosan az állampolgárok várható élettartama folyamatosan növekszik, és állandó emelkedést mutat a folyamatos orvosi ellenőrzésre szorulók száma is. A  Bain 2019. évi ázsiai-csendes-óceáni Egészségügyi Front Line felmérésében a betegek közel 50 százaléka mondta, hogy a következő öt évben már kizárólag digitális egészségügyi eszközöket fog használni. A kínai egészségügyi szolgáltatói platformon működő Ping An Good Doctor új felhasználóinak száma pedig 2020 januárjában közel 900 százalékkal nőtt 2019 decemberéhez képest, még mielőtt az Egészségügyi Világszervezet azonosította a vírust.

A koronavírus-járvány megfékezése érdekében az orvos-beteg találkozók jelentős részét szinte egyik napról a másikra az online térbe helyezték át, és a kontaktusok számának csökkentése a vakcina széles körben való alkalmazásáig biztosan velünk marad. A Világgazdasági Fórum is felhívta a figyelmet, hogy az egészségügyben paradigmaváltásra van szükség, a kormányoknak és az egészségügyi szereplőknek a világjárvány alatt szerzett tapasztalatok alapján újra kell gondolniuk az egészségügyi szolgáltatások jövőbeni modelljeit.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiemelt területként kezeli a telemedicinát, és már hazánkban is elkészült az a törvényjavaslat, amivel a telemedicina eddig nem létező szabályozását kívánják rendezni. A törvénymódosítás szerint telemedicinának minősül az a tevékenység, amelynek célja a beteg távollétében a beteg egészségi állapotának szakmai megítélése, a betegségek, illetve azok kockázatának felderítése, a konkrét betegség(ek) meghatározása, a beteg állapotának pontosabb megítéléséhez szükséges további vizsgálatok elrendelése, gyógykezelés elindítása, a kezelések eredményességének megállapítása (távkonzultáció), valamint a beteg állapotának követése és diagnózis felállítása távmonitoring eszközökkel és egyéb infokommunikációs technológiák révén hozzáférhető információk alapján.

Magyarországon jelenleg is tart az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetése, és a magánegészségügyi szektorban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a távkonzultációs és telemedicina eszközöket, az igazi áttörésre azonban szemléletváltásra van szükség.

„Jelenleg a betegek nagy része szinte passzív résztvevője a saját gyógyulási folyamatának. Az egészségügyi kapacitások azonban végesek, így a jövő egészségügyében a betegeknek aktív szerepet kell vállalniuk a folyamatokban. A telemedicina erre az egyik legkézenfekvőbb megoldás, hiszen már most is rendelkezésre állnak olyan eszközök, amivel a betegek otthon is monitorozni tudják a saját állapotukat, ezeket az adatokat pedig személyes orvos-beteg találkozás nélkül is követni tudják a szakemberek. A digitalizáció az egészségtudatosság kialakításában is kiemelt jelentőségű, egy beteg, aki folyamatosan méri és elemzi egészségügyi állapotát, sokkal egészségtudatosabbá válik. Emellett a prevenciós hatás sem marad el, ami nemcsak az egészségügyet tehermentesíti, hanem javítja az elöregedő társadalom egészségben eltöltött idejének mennyiségét is” – emeli ki Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság elnöke, a Prima Medica EgészségCsoport, Magyarország egyik legrégebbi magánorvosi rendelőhálózatának alapító igazgatója.

A hálózat orvosszakmai központjaiban a járvány előtt 1 százalékos volt a heti online vizitek aránya, ami a március 16-i héten 38 százalékra növekedett, és egy hónapig ezen a szinten is maradt, majd a járványügyi intézkedések lazulásával jelenleg 19 százalékra mérséklődött. A járványt megelőzően telemedicina szolgáltatást az anyajegy-szűrésnél és a rendszeres mozgás monitorozásnál alkalmaztak, a pandémia alatt azonban komoly fejlesztésekbe kezdtek a kardiológia – elsősorban vérnyomásmérés, a pulmonológia, az asztmás és COPD-s betegek otthoni monitorozása – területén.