Szimpatika főoldal

Az ősz népszerű idénygyümölcse a szőlő, amit már évezredekkel ezelőtt is termeltek őseink. A régi időkben főleg a mérsékelt övben volt kiterjedt ősi szőlészet. Mára már a világ számos részén teremnek különféle szőlőfajták az éghajlati övezetnek megfelelően. Az egyik legnagyobb termelő Ausztrália, de sok bort készítenek Dél-Afrikában és Chilében is.

Magyarország mérsékeltövi éghajlatán és számos szőlővidékén a legváltozatosabb fajtájú és felhasználhatósági lehetőségű bor-és csemegeszőlőfajtákat találhatunk, például az egri Kékoportót, a tokaj-hegyaljai Hárslevelűt és a soproni Merlot-t. Ezeken a borvidékéken több honosított fajtát is termesztenek, úgy mint  a francia eredetű , világszerte nagy népszerűségnek örvendő Chardonnayt, ami hazánkban  Etyek-Budán és Szekszárdon is terem.

A borivás mindig is a kultúra szerves részét képezte, a legtöbb vallásban pedig fontos szakrális szerepet tulajdonítanak a nedűnek. Az ókori görögöknek külön boristene is volt, Dionüsszosz személyében, akit a római kultúrában Bacchusnak felelt meg, és akinek a tiszteletére rendezett ünnepek (baccháliák) inkább vad orgiákhoz voltak hasonlóak, mintsem vallási szertartáshoz.

A modern vallásokban is jelenős a bor szerepe,  a keresztényeknél például Jézus vérét jelképezi .A zsidó kultúrában a bort már nemcsak vallásos szimbólumnak tekintették, hanem mint élvezeti cikket vagy gyógyszert is használták. Ők már akkor felfedezték azt, amit  a modern orvostudomány csak a XX. század körül kezdett vizsgálni, hogy  bor sok, a szervezet számára fontos vitamint tartalmaz úgy, mint az A, B1, B2, C, de ezenkívül sok ásványi anyag található benne, például vas, foszfor, és kálium. A piros szőlőfajtákban, mint a Zweigeltben, fontos antioxidánsok, (flavonoidok) vannak, ami jó hatással van az érrendszerre, segít megakadályozni  az érelmeszesedést, és  a különböző keringési rendellenességeket. De persze  az elfogyasztott bor minősége és mennyisége is fontos, ugyanis a napi rendszerességgel fogyasztott 2 liter kannás bor nem ugyanazt váltja ki, mint a vacsorához fogyasztott egy pohár Chardonnay.

Ám a szőlőt nem kell mindenképpen lepréselni ahhoz, hogy használhassuk, nyersen fogyasztva is több szempontból jó hatással lehet szervezetünkre. Ismert vízhajtó és tisztító tulajdonsága miatt a fogyókúrázók is barátkozhatnak vele. Napi fél kilogramm szőlő és 1000 kalóriányi egyéb táplálék mellett  biztonságosan és tartósan érhetünk el súlyvesztést. Emellett még méregtelenítünk is, mivel a nyers szőlő héja ballasztanyagként hasznosul  a bélrendszerben, ami segíti  a bélmozgást, a benne található savak pedig megölik  a káros baktériumokat és meggátolják  a gyulladásos folyamatok kialakulását.

Persze  a szépségipar azokra is gondolt, akik nem szeretik  a gyümölcsöt magát. A kozmetikákban és drogériákban mindenhol találhatunk olyan készítményeket, amik szőlőmag kivonatot tartalmaznak, mivel annak enyhe összehúzó hatása erősíti és feszessé teszi a bőrt, kisajtolva és kapszulába zárva pedig antioxidáns tartalmának köszönhetően védi a szerveztet a szabadgyökök károsító hatásától, ezzel meggátolva a rák kialakulását. Aki hajhullással küzd, annak is nyújthat segítséget, szőlőmag-olajos masszázzsal ugyanis eredményesen kezelhető  a hajhullás.

Azt viszont fontos tudni, hogy mielőtt bárki belekezd egy szőlőkúrába feltétlenül konzultáljon az orvosával, terhes nőknek, szoptatós anyáknak, cukorbetegeknek és bélhurutban szenvedőknek pedig semmiképpen sem ajánlott ez a fajta diéta.

Forrás: édenkert.hu