Szimpatika – Velünk élő fájdalmaink

Amennyiben ennek során nem igazolódik megszüntethető ok, valóban a hatékony tüneti kezelés – fájdalomcsillapítók adása − a megoldás, mely jelentősen javítja az érintettek életminőségét.
A szervezetünket ért káros hatásokra  jelentős részben fájdalommal reagálunk. A fájdalom jelzés, mely a károsító hatás megszüntetésére, elkerülésére mozgósítja a szervezetet. Mindennaposak azonban az olyan esetek, amikor a banális fájdalom háttere pontosan nem ismert, így oki kezelés sem jön szóba (ilyen többek között a fejfájások jelentős hányada), vagy az ok ismert vagy valószínűsíthető, ám a háttérben álló ok nem iktatható ki egyértelműen – erre példa az időskorban szinte általánosnak számító ízületi- vagy gerinckopás okozta fájdalom. Ilyen esetekben is törekedni kell azonban a fájdalom megszüntetésére.

Általánosságban elmondható, hogy minden fájdalom megérdemel egy alapos kivizsgálást. Amennyiben a háttérben nem igazolható egyértelmű patológiás tényező, akkor a fájdalom újabb jelentkezésekor az elsődleges feladat a fájdalom enyhítése. Minden beteg egyéni körülményei alapján tapasztalhatja ki, hogy adott fájdalmára melyik fájdalomcsillapító hoz a leggyorsabban és leghatásosabban enyhülést. A szinte hétköznapinak számító fájdalmak – fejfájás, derékfájás, banális ízületi fájdalom stb. – eseteiben mindaddig biztonsággal használható a jól bevált fájdalomcsillapítók valamelyike, amíg alarmírozó jelleg nem lép fel. Különös figyelmet, illetve akár újabb kivizsgálást indokolhatnak azok az esetek, amikor a fájdalom korábbi jellege megváltozik, a fájdalom a korábbinál gyakrabban jelentkezik, vagy a fájdalomhoz egyéb tünetek – például a fejfájáshoz hányás, szédülés vagy látászavar – is társul.

 A leggyakoribb banális fájdalmak legszélesebb körben elterjedt csillapítói a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID, non-steroidal antiinflammatory drugs), melyek fájdalmat enyhítő hatásuk mellett lázcsillapító hatással is rendelkeznek, így például fájdalommal kísért gyulladásos kórképekben az esetlegesen kísérő láz csökkentésére is alkalmasak.

A következőkben a leggyakoribbnak számító fájdalmakról lesz szó, melyekkel a betegek többnyire nem is fordulnak orvoshoz, ehelyett csak benyúlnak a gyógyszeresdobozba megszokott fájdalomcsillapítójukért, és élik tovább a mindennapjaikat.

Fejfájás

Egyes statisztikák szerint a lakosság körülbelül háromnegyede számol be arról, hogy időnként fejfájás gyötri, egyben ez a leggyakoribb ok, melynek enyhítésére a betegek a fájdalomambulanciákhoz fordulnak segítségért. A fejfájások esetében a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy miközben a fejfájás az esetek túlnyomó többségében idiopátiás, az esetek kisebb részében súlyos kórállapotot – például agydaganat miatti nyomásfokozódást, koponyaűri vérzést stb. – jelezhet. A fejfájásokra fokozottan igaz, hogy kivizsgálás nélkül nem mondható ki az idiopátiás fejfájás diagnózisa. Jelentős patológia kizárására többnyire neurológiai vizsgálat és agyi képalkotó vizsgálat – komputertomográfiás (CT) vagy mágnesrezonancia- (MR) vizsgálat − történik.

Hát- és derékfájás

A krónikus gerincfájdalom leggyakoribb oka fiatal korban tartási zavar vagy fejlődési rendellenességek, míg idősebb korban a csigolyák és porcok idővel szinte törvényszerűen kialakuló kopásos, spondilózisos elváltozásai. Nem segíti elő a csontok épségét az inaktív, ülő életmód, valamint az oszteoporózis sem. A porcok nem tartalmaznak idegvégződéseket, ezért a fájdalom többnyire valójában nem a gerincből származik, hanem például a gerinc körüli izmok kifáradása okozza, miközben azok a beteg gerincszakaszt kényszertartással tehermentesíteni igyekeznek.

A tünetek enyhítésére a kiváltó életmódbeli okok kiiktatásán túl jó hatásúak lehetnek a fizioterápiás gyakorlatok, a fürdőkezelés és a fájdalomcsillapítók.

Ízületi és izomfájdalmak

Ugyancsak többnyire időskori panaszként jelentkezhet az ízületek és izmok fájdalma, artrózis következtében. Ízületi és/vagy izomfájdalom azonban reumatológiai/immunológiai kórképek kísérőjelensége is lehet. Ez utóbbiak közül az egyik leggyakoribb a rheumatoid arthritis, az ízületek gyulladásával és deformálódásával járó autoimmun betegség. A gyulladás többnyire a kéz, a csukló és a váll ízületeit érinti, és az esetek többségében szimmetrikus elrendeződést mutat. Ugyancsak gyakran érintettek a térdek is.

Fogfájás

Azt tartják, hogy a fogfájás talán az egyik legkínzóbb fájdalom, ami egyébként egészséges személyeknél előfordulhat. A fogfájás hátterében leggyakrabban elhanyagolt, nem kezelt fogszuvasodás, ritkábban fogágybetegség vagy a fogak sérülése állhat. Előfordulhat, hogy a fogfájásnak vélt fájdalom valójában nem a fogból ered, hanem például az állkapocsízület gyulladása vagy egyéb betegsége okozza.

A fogfájás esetében jó hír, hogy rendszeres fogászati ellenőrzéssel, a fogszuvasodás és az egyéb fogászati kórképek korai kezelésével a fogfájás szinte teljes egészében megelőzhető. A fogfájás jelentkezése és a fogorvos rendelőjének felkeresése közötti időszakban jó szolgálatot tesznek azok a fájdalomcsillapítók, melyekről a beteg már tapasztalta, hogy gyorsan enyhülést hoznak. A hatásos fájdalomcsillapítás azonban nem ok a fogorvosi vizit halogatására, hiszen a gyógyszer csak a tünetet szünteti meg, az okot nem.

Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálatban NSAID- (diclofenac) tartalmú szájvizek fájdalomcsillapító hatását elemezték szájsebészeti beavatkozásokat követően. Úgy tűnik, hogy a szájvíz hatásosabb fájdalomcsillapító, mint ugyanez a hatóanyag tabletta formájában. Szájvíz formájában a betegek szívesebben fogadták, jobban tolerálták, és a lokális alkalmazás kevesebb mellékhatással is járt, mint a szisztémás tablettás kezelés.

Menstruációs fájdalmak

A fájdalmas menstruáció gyakori jelenség. Bár nagyanyáink azt tartották, hogy a „havibaj” elkerülhetetlen velejárói a görcsös fájdalmak, erről ma már egészen mást gondolunk: a fájdalmas menstruációt lehet és kell is enyhíteni, mely jelentősen javítja az érintettek életminőségét, munkahelyi vagy iskolai teljesítményét, szociális kapcsolatait. A fájdalmas menstruáció lehet alkati probléma, illetve a hormonváltozások következménye, de például endometriosis is meghúzódhat a háttérben. Ez utóbbi a havonta ismétlődő fájdalmas napokon túl meddőség, jelentős vérvesztés, anaemia és egyéb szövődmények forrása is lehet, ezért fájdalmas menstruációval jelentkező betegek esetében mindig alapos laboratóriumi és nőgyógyászati kivizsgálás szükséges, mielőtt annak kitapasztalására biztatnánk a beteget, melyik fájdalomcsillapító biztosítja számára a leghathatósabb segítséget a „nehéz” napokon.

Forrás: Pharmaonline