Szimpatika – Meddig lesz velünk a koronavírus?

Nincs egyetértés a tudósok között, mások ugyanis pont az ellentétét tartják valószínűnek: a koronavírus a nyáron visszaszorulhat, addigra pedig már kialakulhat a társadalom immunitása. Akárhogy is van, annyi biztos, hogy nem tudunk még mindent.

Mindezek ellenére egyes egészségügyi szakértők szerint akár idén is elkészülhet az oltóanyag a koronavírus ellen és jövőre megindulhat a disztribúció, mások szerint viszont nemhogy akár 4-5 évig, de talán még örökre is velünk marad a koronavírus. Néhány egészségügyi szakértő is arra figyelmeztet: most a járványok kora jön, a koronavírus csak az első csata.

A koronavírus elleni vakcina fejlesztésén több mint 70 gyógyszeripari vállalat dolgozik a világon, néhány oltás már emberkísérleti fázisban van. Az egyik legígéretesebb ezek közül a ChAdOx1 nCoV-19, melyet az Oxfordi Egyetem koordinációjával fejlesztenek, ez a vakcina remélhetőleg az év vége felé elkészül.

Ha megvalósul az optimista forgatókönyv és valóban már idén elkészül egy használható Covid-vakcina, önmagában ez még nem jelenti azt, hogy azonnal elmúlik a koronavírus-járvány, hiszen az ellenszer engedélyeztetését, tömeggyártását, terjesztését is meg kell oldani úgy, hogy az oltóanyag százmillióknak, milliárdoknak eljusson.

Marco Cavaleri, az Európai Unió gyógyszer-engedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége (EMA) oltóanyagokért felelős részlegének vezetője úgy véli, még egy év, mire a vakcinát engedélyeztetni lehet Európában.

Dr. Paul Stoffels, a Johnson&Johnson vezető tudományos szakértője is úgy vélekedik, a vakcina terjesztése jövőre elkezdődhet, ő azt várja, hogy 2021-ben egymillió oltást tudnak már készíteni a világon.

Van, aki ennél optimistább: Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerint már az év végén elkezdődhet a koronavírus-vakcinák tömeges beadatása.

Mások szerint, ha az oltóanyagra még várni is kell, más gyógymódok jelentős segítséget nyújthatnak a járvány megfékezésében. Egy ilyen megoldás a vérplazma-terápia, ami úgy működik, hogy a koronavíruson már átesett betegek vérplazmájával kezelik a fertőzéssel még küzdő pácienseket. Ezt olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor nem nagyon tudjuk, hogy pontosan hogyan lehet legyőzni a kórokozót, de már vannak gyógyultak. Ezeknek a gyógyultaknak a vérét, ami védett a vírus ellen, át tudjuk adni olyan betegeknek, akik épp a vírus legnehezebb részével küzdenek.

Szintén fontos, hogy a Gilead gyógyszercég egyik terméke, a remdesivir hatásosnak bizonyult a koronavírus ellen, a vakcináig tartó átmeneti időszak alatt ez is segíthet a védekezésben.

Sokáig velünk marad?

A Világegészségügyi Szervezet, a WHO szakértőinek többsége a piaci várakozásoknál jóval szkeptikusabb véleményen van. Dr. Soumya Swaminathan, a szervezet tudományos vezetője úgy véli, hogy még 4-5 év kell ahhoz, hogy a koronavírus-járványt egyáltalán meg tudjuk fékezni.

Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója még kollégájánál is szkeptikusabb: ő úgy véli, hogy örökre velünk maradhat az új típusú koronavírus. „Fontos, hogy szót ejtsünk erről, ez a vírus újabb endémiás vírussá válhat közösségeinkben, s talán sosem fog eltűnni. Úgy vélem, ebben a helyzetben nem lehetnek ígéretek és határidők. Ez a betegség lehet, hogy hosszan tartó problémává válik, de lehet, hogy nem. Létezik védőoltás a kanyaró ellen is, ennek ellenére a betegség nem tűnt el.”

Több tudós figyelmeztet arra is, hogy ha sikerül is megfékezni a koronavírust, jobb, ha felkészülünk arra, hogy számos újabb járvány csap majd le az emberiségre a következő években. Ennek az oka elsősorban az emberi civilizáció terjeszkedése és az állati élőhelyek pusztulása, ami növeli az állati fertőzések továbbterjedésének az esélyét az emberiségre.

„Ha kivágod a fákat és kiirtod az erdőt, megsemmisíted ezeknek a fajoknak a természetes élőhelyét. Ezek a fajok viszont nem tűnnek csak úgy el. Inkább csak mozaikosítottuk az élőhelyeiket és közelebb helyeztük ezeket a sajátunkhoz, a házak pedig vonzzák a rovarokat, a fészerek a denevéreket” – mondta Roger Frutos, a francia Montpellier egyetem professzora.

Hasonló véleményen van Tierra Smiley Evans is, a University of California epidemológusa is:

„Ha odaépítjük az otthonainkat az erdők szélére, megsemmisítjük a vadon élő állatok élőhelyeit és kiszorítjuk az állatokat kisebb területekre, ez pedig valószínűbbé teszi az állati betegségek emberekre való átterjedését” – fogalmazott.

Scott Weaver, a texasi egyetem professzora szerint komoly kockázat, hogy a klímaváltozás sok olyan országot érint a leginkább, ahol nem túl magas színvonalú az egészségügy, mint a latin-amerikai országok vagy Délkelet-Ázsia. Hozzátette: számos fertőzés, mint a nyugat-nílusi vírus, sokkal könnyebben terjed a melegebb éghajlatú területeken, a globális felmelegedés pedig a vírus malmára hajtja a vizet. Remélhetőleg a Covid-19 pandémia miatt az emberek majd jobban figyelnek a tudósokra, akik figyelmeztetnek az ilyen fertőzések kockázataira.

Forrás: portfolio.hu