Szimpatika – A madarak és a fák védelmében - Madarak és Fák Napja

A modern értelemben vett természetvédelem alig több mint egy évszázados múltra tekint vissza, ám a természet értékeinek védelmére a történelemben számos példát találunk. A korabeli vadászati tilalmak, az erdők területének felmérése és számbavétele, új erdők telepítése, a vadászati rendtartás meghonosítása, az erdők védelmével kapcsolatos törvények és rendeletek kiadása a középkortól kezdve fontos állami és gazdasági érdekeket tükrözött.

Később jelentek meg a különböző „természetvédelmi akciók”, állat- és növényhatározó összeállítása, az állatkínzások elleni intézkedések, egyesületek alapítása, folyóiratok, tanulmányok, cikkek, majd az iskolákban beemelték a természettudományos ismereteket nyújtó tantárgyakat, és a faiskolák, iskolakertek létesítése, a káros és hasznos madarak meghatározásának és a nevezetes fák és facsoportok védelmének kérdése, ha közvetve is, de a természetvédelemre irányították a figyelmet.

A Madarak és Fák Napjának meghonosítása

Herman Ottó természettudós 1882 márciusában alapította meg az Országos Állatvédő Egyesületet, majd az 1883-ban megjelenő új vadászati törvény kiadása után felgyorsultak az események, új fejezet kezdődött a természetvédelem történetében. Ez elsősorban az ő személyes fellépésének köszönhető, tevékenysége hosszú időre meghatározta a természetvédelemmel kapcsolatos hazai törekvéseket.

Herman Ottó az Országos Állatvédő Egyesület 1900. februári közgyűlésén ismertette először a madárvédelemmel kapcsolatos elképzeléseit. Gondolatait hivatalos statisztikai adatokkal támasztotta alá, amely szerint Párizsban, a hivatalos kimutatás szerint egyetlen évad alatt 32 000 rigót, 114 000 pacsirtát emésztett fel a „divat és a gyomor irtóztató” hatalma. Herman a közgyűlésen Magyarország iskoláiban egy olyan ünnepnap, a Madarak és Fák Napja meghonosítását vetette fel, amely az amerikaihoz hasonló.
A közgyűlés javaslatát elfogadva 21 tagból álló bizottságot választott a terv kivitelezésére, azonban az egyöntetű lelkesedés ellenére még hat évet kellett várni a „tengerentúli” ötlet hazánkban való bevezetésére.

Az egyezmény hatására Chernel István ornitológus, Herman Ottó barátja még ugyanebben az évben, Kőszegen állatvédő egyesületet alapított, majd az országban elsőként, a Szent Benedek-rend kertjében megrendezte a „Madarak Napját”. A példa követőkre talált, a következő év tavaszán már Sopronban is szerveztek ilyen napot.

Az 1900-ban felvetett ötletet 1906-ban siker koronázta. Herman Ottó közbenjárására az Országos Állatvédő Egyesület levelet intézett gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, amelyben javasolta, hogy minden elemi és népiskolában egy tavaszi vagy nyár eleji külön napot minden tanító annak szentelhessen, hogy megismerteti a gyermekekkel a fák és madarak értékeit, a fák és a fásítás jelentőségét, a hasznos madarak fészkelésére, szaporítására és védelmére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat.



A miniszter döntése értelmében 1906 óta hazánkban is megünnepeljük az eseményt,  és azóta már a természetvédelmi törvény is előírja: „Minden év május 10-e a madarak és fák napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság – különösen az ifjúság – természetvédelme iránti elkötelezettségét kell szolgálnia.”

Forrás: mnl.gov.hu