Szimpatika – A szervezet testőrsége

Egy ártalmatlannak tűnő tüsszentés alkalmával például influenzavírus juthat a tüdőnkbe. Azt azonban tapasztalatból tudjuk, hogy nem minden esetben betegszünk meg. Vajon miért?

„Képzeljük el, hogy immunrendszerünk egy erős vár, amit a támadó kórokozók időnként megtámadnak: vírusok, baktériumok, gombák. Az első támadást a veleszületett immunrendszer, a természetes immunitás elemei védik ki, amik a szervezetben állandóan jelen vannak, készenlétben. Ezeket felfoghatjuk úgy, mint olyan katonákat, amik gyors mozgással bárhova oda tudnak jutni, ahol a kórokozó támad. Tehát hirtelen meg tudnak jelenni a test bármely pontján és el tudják pusztítani teljes számukban."

Ez a védekező mechanizmus már egy csecsemőben is működik. Az újszülött immunrendszere valamennyi kórokozóval fel tudja ugyan venni a harcot, de ha nagymennyiségű vírus, vagy baktérium támadja meg, ellenük nem tud megfelelően védekezni. Ez felnőtt korban is előfordul, ha a szervezet számára addig ismeretlen betolakodó jelenik meg.

Ilyenkor van arra szükség, hogy egy sokkal jobban képzett, irányított katonaságból álló egység vegye fel a küzdelmet. Ezek a limfociták. Amik aztán a kórokozók behatolásának helyére jutva - hosszabb idő alatt, tehát akár egy - két hét is lezajlik ez idő alatt, amíg ez a folyamat lejátszódik. Ilyenkor jelennek meg a betegség tünetei: lázasak vagyunk, fájdalmas nyirokcsomó duzzanatot érzünk, rosszul érezzük magunkat.

Így lép be a természetes immunrendszer mellé az adaptív vagy más néven tanult immunrendszer. Kórokozók támadása esetén a szervezet velük szembeszállni tudó katonákat, azaz limfocitákat képez ki. Az immunrendszer akár egy milliárd kórokozót is képes megjegyezni. Ez biztosítja az egész életen át tartó védelmet. Míg a velünk született immunitás öröklötten és állandó jelleggel van jelen, addig a szerzett immunrendszer elemei naponta újratermelődnek.

„Az immunrendszer működésének egyik nagyon fontos része, hogy a saját és nem saját struktúrákat megkülönbözteti. A kórokozók nem sajátok, tehát ez is lényeges dolog. De természetesen nem saját egy olyan átültetett szerv vagy szövet sem, ami genetikailag nem teljesen azonos egyedből származik."- Dr. Erdei Anna, immunológus

A különbséget az immunrendszer felismeri és a már említett limfociták segítségével megtámadja és elpusztítja az idegen szövet sejtjeit. Ez a beültetett anyag kilökődését eredményezi. Azért, hogy ezt megelőzzék, a szervátültetetteknél mesterségesen legyengítik az immunrendszert. Az immunrendszer azon képessége, hogy meg tudja különböztetni a szervezet saját anyagait az idegentől, bizonyos esetekben kudarcot vall. Születhet ugyanis olyan immunválasz, amely akár a szívizmot is megbetegítheti, idegennek tekintve azt.

Dr Erdei Anna, immunológus
„Erre példa a sztreptokokusz által okozott torokgyulladást követően szívizomgyulladás kialakulása, ugyanis ilyenkor a baktérium felszínstruktúrája, felszíni anyagai mintázata hasonlít, a szívom mintázatához. Tehát a baktérium ellen kialakult immunválasz, termelődő immunanyaga egy - két hét múlva felismeri a sajátot is."-  mondta el Dr Erdei Anna, immunológus

Az immunrendszer működésének egy másik típusú zavara okozza az allergia kialakulását. A ma már népbetegségnek számító túlérzékenységi reakció azért különleges, mert nem kórokozó, hanem ártalmatlan anyaga okozza: pollen, virágpor, állatszőr, házi por. Ezek önmagukban nem okoznak betegséget, mégis egy olyan fajta mechanizmus alakul ki a szervezetben, ami betegségtüneteket: tüsszögést, viszketést, bőrpírt okoz. A folyamat kulcsszereplői a hízósejtek.

A hízósejtek a légutakat borító nyálkahártya, valamit az emésztőcsatorna nyálkahártyájában találhatóak meg viszonylag nagy számban és ez a hely, ahova az allergének is bejutnak a szervezetbe, vagy a táplálék útján, vagy belélegezve. Ez okozza a már említett allergiás tüneteket.

Jól látható tehát, hogy a védelmet biztosító hadsereg bonyolult működésébe néha hiba csúszik. De immunrendszerünk minden nap azért harcol, hogy testünk egészséges legyen.

Forrás: europress.eu