A korai életkorban alkalmazható terápiás módszerekről

Az idegrendszer fejlődése a fogantatást követően néhány héttel kezdődik, majd elképesztő tempóban és intenzitással folytatódik a megszületésig. A sokmilliárdnyi idegsejtünk magzati korban alakul ki, növekszik, érik, végső működési helyére vándorol, és a világra jövetelt követően folyamatos kölcsönhatásba kerül a külvilággal. Működés közben a sokat használt kapcsolatok megerősödnek, az egymással nem kommunikáló idegsejtek között pedig megszűnik az összeköttetés.

Nem igényel sok magyarázatot az a tény, hogy ebben az életkorban, amelynek jellemzője az állandó fejlődés, az elszenvedett sérülések élethosszig tartó hatással bírnak. Ebben az esetben ahhoz, hogy a gyermek önmagát és a környezetét megismerni, és arra hatni képes, rugalmas személyiségű, önellátó felnőtté váljon, több figyelmet és támogatást igényel, mint kortársai.

Mit jelentenek az alábbi fogalmak: eltérő fejlődésmenet, korai fejlesztés?

Korai fejlesztésre akkor van szükség, ha a gyermek teljesítménye egy vagy több fejlődési területen elmarad az életkorának megfelelő szinttől.
Szakemberek által gyakran használt fogalom az ún. “eltérő fejlődésmenet”.

Normális/átlagos fejlődés esetén a mozgás, értelem, hallás és látás, beszéd és nyelv, közösségbe való beilleszkedés, érzelmi élet és viselkedés szempontjából nagyjából egyenletes mértékben, azonos ütemben gyarapodnak a gyermek készségei. Az átmeneti elakadások fokozott odafigyelést, utánkövetést igényelnek. Tartós zavar esetén korai fejlesztés jön szóba.

A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai fejlesztés, tanácsadás, a társas, a kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

A kora gyermekkori intervenció (vagyis beavatkozás) egy szélesebb értelmű fogalom, magában foglalja nem csak az ellátást, hanem az arra jogosultak szűrését, a probléma felismerését, jelzését, és a diagnosztikus munkát is. Emellett hangsúlyos a szülők és család fejlesztésbe való bevonása, mozgósítása és megsegítése.

Korai fejlesztésben a gyermekek 0-tól 5 éves korukig vehetnek részt, amennyiben az időszakos szakértői felülvizsgálat ezt megerősíti. A 3. évét betöltött gyermek akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha a szakértői bizottság szakvéleménye alapján nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.
A kora gyermekkori intervenció célcsoportjai közül jelen cikk a fejlődési rizikóval született, sérült, megkésett/eltérő fejlődésű gyermekekre fókuszál.

Milyen intézményi háttér áll rendelkezésre a korai fejlesztés elősegítésére?

Először vegyük sorra, kik és milyen szakterületen vesznek részt a korai fejlesztésre és gondozásra szoruló gyermekek felismerésében és megfelelő szakemberhez juttatásában?

0. Elsődleges megelőzés:

Célja az egészségkárosodás és a megbetegedés megelőzése (várandós gondozás, szülészeti ellátás stb.).

1. Szűrés, felismerés:

Veszélyeztetett vagy már sérülést szenvedett csecsemőkkel legkorábban az újszülött osztályon vagy perinatális intenzív centrumokban dolgozók találkoznak. Később az otthon nevelkedő csecsemők esetén a védőnő, körzeti gyermekorvos, majd a kisgyermeknevelő jelezhet valamilyen fokú eltérést. Mindenek előtt pedig maga a szülő is kezdeményezheti a kivizsgálást, amennyiben problémát észlel.

2. Kivizsgálás:

Ahhoz, hogy a gyermek a lehető legkorábban, egyénre szabott, megfelelő ellátásban részesüljön, feltétlenül szükséges az alapos diagnosztikai munka. A kóreredet és diagnózis felállítása szakorvosi feladat.
A kivizsgálás nem zárja ki a párhuzamosan megkezdett terápiát, Részletes kivizsgálás hiányában viszont bármely terápia indítása ellenjavallt!

3. Szakértői bizottsági felmérés:

Korai fejlesztésre minden életkorban a szakértői bizottság tesz javaslatot.
18 hónapnál fiatalabb korban a szakértői  bizottság külön vizsgálat nélkül, mások mellett gyermekneurológus szakorvos által elkészített diagnosztikai véleménye és a terápiás javaslat alapján javasolhatja a korai fejlesztést.
18 hónapnál idősebb gyermeknél a szakértő bizottság által végzett ún. szakértői vizsgálat a korai fejlesztés és gondozás szempontjából kikerülhetetlen. A szakértői bizottság egy több területről érkező, különböző szakmai szemlélettel dolgozó szakemberekből álló csoport, amely komplex pszichológiai, gyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi vizsgálatot végez, és az eredmények tükrében szakértői véleményt készít. A vizsgálatra a szülő kérésére, de mindig csak a szülő egyetértésével kerülhet sor, a pedagógiai szakszolgálatnál történő írásbeli formanyomtatványon (15/2013. EMMI rendelet 1- számú melléklete) történő kérelem benyújtásával.

A Járási Szakértői Bizottságok végzik a 3 éven felüli gyermekek teljes körű vizsgálatát (kivétel a sajátos nevelési igény gyanúja).

A Megyei (fővárosi kerületi) Szakértői bizottságok jogkörébe tartozik többek között a 3 éven aluli gyermekek kivizsgálása, valamint bármely életkorban a felülvizsgálati kérelmek elbírálása.

Az Országos Szakértői Bizottságok mozgásszervi-, hallás-, látás- valamint beszédfogyatékosság gyanúja esetén végeznek kiegészítő vizsgálatokat, amit közvetlenül ezen intézményeknél is lehet kezdeményezni.

4. Korai fejlesztés és gondozást ellátó intézmények:

Otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló-nevelőotthona, gyermekotthon, pedagógiai szakszolgálattal szerződést kötött speciális intézményekben (ún. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI-k), Korai Fejlesztő Központ), Egységes Konduktív Pedagógiai Intézmény (volt Pető Intézet).

Emellett egészségügyi intézményi keretek közt (klinikák, kórházak, szakrendelők) szervezett korai diagnosztika és terápia is folyik, de ez esetben is feltétlenül fontos, hogy a gyermek szakértői bizottsághoz kerüljön, ugyanis ez a kulcsa a szintén nélkülözhetetlen gyógypedagógiai fejlesztésnek (látássérültek, hallássérültek, értelmileg akadályozottak, mozgásban korlátozottak, autizmus spektrum betegség szempontjából veszélyeztetettek pedagógiája stb.).
Önköltséges formában is rendelkezésre állnak korai terápiás feladatkörű magánintézmények.

Bármerre induljunk és bármelyik fejlesztő/terápiás módszer mellé tesszük le a voksunkat, gyermekekről lévén szó, egyet sose felejtsük el:
“Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!”

Forrás : Dr. Sólyom Natália, Heim Pál Gyermekkórház

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olvasna még a témában?

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!