Végül is hol nyugszik Petőfi?
A forradalom – sőt, az összes magyar forradalom – ott volt a levegőben, és az, hogy a legfontosabb, legszerethetőbb és irodalmi szempontból a legértékesebb nemzeti hősünk is végre megleli végső nyughelyét, a kevéssel korábban újratemetett Nagy Imre után, csábító dramaturgiának tűnhetett az expedíció résztvevőinek.
De hogyan is kezdődött ez az egész?
Petőfi a tankönyvek szerint 1849. július 31-én a segesvári csatában vesztette életét, holttestét pedig az ütközet után jeltelen tömegsírban földelték el. Mivel halálnak nem volt szemtanúja, a 19. század második felétől egyrészt rengeteg ál-Petőfi bukkant fel, másrészt elterjedt az a nézet, hogy a költő túlélte az ütközetet, fogságba esett, és Oroszországban halt meg. Ez a legenda már majdnem elenyészni látszott, amikor is 1984-ben egy nagy visszhangot kiváltó írás jelent meg Vaszil Vaszilovics Pahrija, munkácsi szerző tollából, a barguzini Petőfi-legendáról. Pahrija egy korábbi forrásra hivatkozik, Svigel Ferenc zentai, első világháborús hadifogoly visszaemlékezésére, aki orosz fogságba esett, és Barguzin környékére került. Itt hallott arról a magyarról, aki a helyiek emlékezete szerint szintén hadifogolyként került a környékre, 1849-ben, és Alexander Petrovicsnak hívták.
Kéri Edit, az '56-os tevékenységéért meghurcolt színésznőt egy rádióriport inspirálta arra, hogy Petőfi csontjait felkutassa. Vállalkozásához szponzort keresvén megkörnyékezte a kor nagy mecénásait, Soros Györgyöt, Béres Józsefet, Rubik Ernőt és a korszak egyik legkülönösebb kulturális filantrópját, Spéter Erzsébetet is, azonban az extrém kalandot végül nagyrészt Morvai Ferenc, a nagyrédei Megamorv Kft. alapítója finanszírozta.
1989 júliusában az expedíció elindult a Petőfinek tulajdonított sír felkutatására és feltárására. Morvainak sikerült megnyernie többek között Kiszely István antropológust, aki komoly szaktekintélynek örvendett, ugyanakkor ezt számos kollégája megkérdőjelezte. A szükséges engedélyek beszerzése után Morvai expedíciója beazonosította a Petőfinek tulajdonított sírt a barguzini temetőben, majd 1989. július 16-án hozzáfogtak a sír feltárásához. Az előkerült csontmaradványokat Kiszely István és kollégái vizsgálták meg először.
Az antropológus 25 olyan jellegzetességet azonosított a csontmaradványokon, amelyek az egykorú dokumentumok alapján Petőfi testalkatára voltak jellemzőek. Ezek közül is kiemelkedett a koponya néhány olyan anatómiai sajátossága, amit a Petőfiről fennmaradt egyetlen, 1844-ben készített daugerotípia alapján azonosítottak be. A csontvázelemek morfológiai vizsgálatából és a 25 megállapított azonosító jegyből Kiszely arra a következtetésre jutott, hogy a csontváz Petőfi Sándor földi maradványa.
A Magyar Tudományos Akadémia 1989 novemberében szakértői bizottságot állított fel a csontmaradványok további vizsgálatára, a bizottság vezetésével pedig Harsányi László igazságügyi orvosprofesszort bízták meg. A bizottság tagjai Farkas Gyula antropológusprofesszor, Lengyel Imre orvosprofesszor, Valerij Pavlovics Alekszejev antropológusprofesszor, Alekszandr Petrovics Gromov és Viktor Nyikolajevics Gromov igazságügyi orvosprofesszor voltak.
A cikkben hivatkozott linkek:
Ajánlataink
Olvasna még a témában?
Nyereményjátékok
Megfejtő
Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!
Facebook játék
Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény
A nyitólapról ajánljuk
Friss cikkeink
- Környezetvédelmi világnap – a nap, ami cselekvésre buzdít
- Sokan ismerik, de kevesen vallják be maguknak: párkapcsolati szorongás
- Komoly hatása van az alkoholnak az edzésed eredményére
- A tudomány is igazolta azt a trükköt, ami ráveszi a gyereket a rendrakásra
- Autizmus spektrumzavar diagnózisa mesterséges intelligencia segítségével
- Kapcsolatot találtak az alvási apnoe és az agyi elváltozások között
- Pikali Gerda: „Szeretnék egy kis nyomot hagyni a világban”
- Összefüggést találtak a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség és a méhnyakrák között
- A dió egy csoda!
- Hatástalan lesz a fogamzásgátló, ha rosszul tároljuk
- A tenger kedvező egészségügyi hatása
- „Sokkolta a családot, amikor cukorbeteg lett a 9 hónapos kislányunk ”
Hírlevél
Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!