Szimpatika – Alholol: a drog, amit mindenki szed

Előállítása

Kémiailag a két legismertebb alkoholfajta az etil-alkohol és a metil-alkohol. Mindkettőt meg lehet inni, csak a metil-alkohol kis dózisban (néhány gramm) vakságot nagyobb mennyiségben halált okoz. A metil-alkoholt az iparban használják. Gyakran előfordul hogy - főleg télen - emberek halnak meg azért, mert metil-alkohollal készült úgynevezett „pancsolt” italokat fogyasztottak.

Az alkohol egy mikroszkopikus gomba ügyködésének a következtében keletkezik. A gomba bizonyos cukrokat lebont szén-dioxidra és etil-alkoholra. Érdekessége a folyamatnak, hogy 14%-os alkoholtartalom esetén a gomba "kikapcsol" és az erjedési folyamat leáll.

Ha töményebb szeszt akarunk gyártani, akkor le kell párolni a megerjedt alapanyagot. Tipikus esete ennek a pálinkafőzés, amikor 100-200 liter erjedt gyümölcsből 10-20 liter kb. 40-50 %-os pálinka keletkezik.

A desztillált szeszekre használják az égetett szeszek kifejezést is. A szó a múlt századból ered, amikor a szesz minőségét annak meggyújtásával ellenőrizték, mégpedig úgy hogy puskaport áztattak alkoholban. Ha a puskapor begyulladt, akkor legalább 50%-os volt a pálinka alkoholtartalma.

Hatása

Az alkoholtartalmú italok fogyasztásakor a felszívódás már a száj nyálkahártyáján keresztül megkezdődhet, a gyomorba érve egy része változatlan formában felszívódik a véráramba, a szer másik része a vékonybél falán keresztül kerül a szervezetbe. A véráramba bekerülve azonnal eljut az agyba, és a sejtekhez, és ott fejti ki hatását.

A hatás függ a fogyasztott alkohol mennyiségétől, a szervezet fizikai állapotától (testsúly, egészségi állapot), az elfogyasztott étel mennyiségétől, a fogyasztás rendszerességétől valamint a máj állapotától. A nagy mennyiségű, rendszeres alkoholfogyasztás a májat veszi igénybe, mivel a bevitt alkohol 90-95 százaléka itt bomlik le. A maradék egyéb módon ürül ki a szervezetből (pl. verejtékezés – ezért is van az alkoholt fogyasztó személynek jellegzetes testszaga).

A máj kb. 1-3 óra alatt bont le egy adag alkoholos italt (pl. egy korsó sör). A még lebontatlan mennyiség addig kering a vérben, míg a máj képes lesz lebontani. Állandó igénybevételnél e szervünk annyira legyengülhet, hogy súlyos következmények veszélye áll fenn (pl. májcirózis, vagy másképpen májzsugor). Tudnunk kell még azt is, hogy kb. 40-50 perc után éri el a szervezetben az alkohol a maximális koncentrációját, tehát egy üveg sör elfogyasztása után fél-egy óra múlva.

Kétféleképpen jellemezhető az alkoholista viselkedése, ami a személyiség állapotától és fejlettségétől és az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Lehet agresszív kötözködő, vagy vidám és jókedvű (esetleg szomorú búskomor). Ha közben folytatódik az alkoholbevitel, akkor a szervezetben a koncentráció növekszik, aminek érdekes élettani és pszichikai hatásai vannak. Az egyre növekvő alkoholmennyiség más-más reakciókat vált ki.

Hozzászokás

A tartós alkoholfogyasztás függőséghez vezet. Egy átlagos ember nem növeli a rendszeres adagját, azonban a masszív italozók folyamatosan fokozzák a rendszeres adagot. Végső esetben akár injekciós tűvel is visznek be alkoholt közvetlenül a vérbe. Erre akkor van szükség, ha túl sokba kerülne a hagyományos berúgás. Erre szokták azt mondani, hogy „20 forintból is be lehet rúgni”. Az alkoholizmus végső stádiumában fokozott alkoholérzékenység alakul ki. Ekkor már a legkisebb mennyiségtől is „lefordul a székről” a beteg.

Hosszútávú hatások

Tartós alkoholizálás hatására a szervezetben visszafordíthatatlan változások következnek be. A masszív alkoholfogyasztás főképpen az ideg- és emésztőrendszert károsítja. Mivel az agysejtjeink nem képesek újratermelődni, ezért a rendszeres és nagymennyiségű alkoholfogyasztás tartós agykárosodást okoz, ami leginkább szellemi leépülésben mutatkozik meg.
Az alkohol nemcsak közvetlenül fejti ki a hatását az emésztőrendszerre, hanem az alkoholista életmódja is megváltozik. A táplálkozás és a tisztálkodás hiánya a test immunrendszerét legyengíti, így az alkoholista könnyebben betegszik meg.
Étvágytalanság, táplálkozási zavar, gyomorpanaszok jelentkeznek.

A tartós alkoholizmus erős fiziológiai és pszichikai függőséget okoz. Az elvonási tünetek: rosszullét, idegesség, nyugtalanság, zavartság remegés, görcsök, hallucinációk. Lelki függőséget is okoz az alkohol. Az alkoholisták többsége az italt hívja segítségül, ha komoly probléma elé kerül, vagy kilátástalannak tűnik a helyzete. Főként emiatt alakul ki az alkoholizmus, mivel a gyenge akarattal és kis önbecsüléssel rendelkező emberek hamar a könnyebb útnak látszó italozást választják. A lelki függőség eredménye az, hogy az alkoholizmus korai stádiumában sem képes lemondani a beteg az ivásról.

A reklámok és a filmek azt sugározzák, hogy az ivás a férfiasság és az erő szimbóluma, a főszereplő általában az asztal alá issza a többieket. Főként azokra a fiatalokra jellemző a mértéktelen ivászat, akik így próbálják szemléltetni felnőttségüket, hogy tekintélyt szerezzenek a haverok körében. Sajnos a mértéktelen mennyiségben elfogyasztott alkohol jelenti a fő problémát, mivel a tapasztalatlanság miatt az alkohol hatásai is kiszámíthatatlanok.

Fontos tudni, hogy más kábítószerrel alkalmazva a szervezetre komoly veszélyt jelent. Nem véletlen, hogy az ittasan elkövetett halálos balesetek aránya a fiatalok körében nagyon magas.

Egyéb felhasználása

Főként mint élvezeti cikk ismert, de orvosi alkalmazásai is vannak. Alacsony dózisban enyhe fájdalomcsillapító, baktériumölő hatása miatt pedig fertőtlenítésre is használják.