Szimpatika – Mik azok a tumormarkerek?

A tumormarkerek egy része magában a daganatsejtekben található és onnan is mutatható ki, míg másik részük a daganatot körülvevő testnedvekből vizsgálható erre kidolgozott laboratóriumi módszerekkel. A tumormarkereket típusuktól függően a vérben, a vizeletben vagy a szövettani mintában vizsgálják.

Az onkológiai gyakorlat számára az ideális segítséget az jelentené, ha a tumormarkerek már a betegség korai stádiumában jeleznék a daganat fennállását, tájékoztatnának a tumor növekedéséről, áttétképződéséről és a kezelés eredményességéről. A módszernek azonban jelentős korlátai vannak, kevés kivételtől eltekintve rákszűrésre, a rák korai felismerésére nem alkalmas.  Ennek az oka, hogy ezen anyagok egy részének koncentrációja például gyulladás hatására is megemelkedhet, illetve vannak olyan esetek is, amikor egy aktív, előrehaladott stádiumban lévő daganatos megbetegedés sem tükröződik egyértelműen a laboratóriumi eredményekben.

A már felismert daganatos folyamatok követésére viszont rendkívül hasznos és megbízható eljárás. A vizsgálat elsősorban a kezelés eredményességének és a betegség prognózisának megítélésére szolgál. A sorozatban végzett észleléshez szükség van egy kiindulási "egyéni alapérték" meghatározáshoz, amelyhez a továbbiakban viszonyítani lehet a későbbi értékeket.

A vizsgálat negatív eredménye (a tumor marker koncentrációja a normál tartományban van) nem jelent biztosan daganatmentes állapotot, minthogy a pozitív eredmény sem jelent feltétlenül daganatos betegséget. Pozitív esetben csak további vizsgálatokkal dönthető el, hogy van-e valóban daganatos elváltozás.

Jellemző, mérhető és használható markerek:

AFP

A máj, a here és a petefészek bizonyos daganatainak szűrésére és a terápiájuk monitorozására alkalmas. Az AFP szintje emelkedik még májkárosodás esetén is, ilyenkor az AFP szint rendszerin tartósan és krónikusan magas. Ha az AFP koncentrációja hirtelen - minden különösebb ok nélkül - emelkedik, az esetleges tumor megtalálása érdekében rendszerint valamilyen képalkotó eljárás (ultrahang, CT vagy MRI) elvégzése szükséges.

CEA

Elsősorban daganat kezelés hatékonyságának követésére alkalmazzák. (Önmagában a daganat kimutatására nem alkalmas) Vastagbélrák, májzsugor, erős dohányzás, vastagbél-gyulladás, emlő-, gyomor-, tüdő- vagy hasnyálmirigyrák esetében emelkedik a szintje. Mivel a dohányosoknál a vér CEA -szintje normál esetben is magasabb, mint a nem-dohányzóknál, ezért a dohányosoknál a CEA eredmény értékelése nehezebb, mint nem-dohányzóknál. Alapvetően kissé magasabb normál érték tartománnyal számolni.

PSA

Prosztatarák esetében emelkedik a szintje. A daganat felfedezésén túl segít a prosztatabiopszia (szövettani vizsgálat) szükségességének eldöntésében, a prosztatarák-kezelés hatékonyságának monitorozásában és a prosztatarák kiújulásának kimutatásában. Nagy esetszámú statisztikák felhívják a figyelmet, hogy gyakori az álpozitív eredmény. Ezért a legújabb irányelvek szűkítették az indikációs területét. Javasolt ultrahangos vizsgálattal egybekötni.

CA 125

Petefészekrák kezelésének monitorozására alkalmas. A szűrés használati erejét korlátozza, hogy a petefészekrák 20%-ban a szintje nem emelkedett. Így a negatív lelet nem jelenti azt, hogy nincs petefészekrák. Másik oldalról használhatóságot korlátozó szempont, hogy a CA-125 szintje még számos más esetben is lehet emelkedett: normálisan emelkedett lehet a terhesség korai szakaszában, és menstruáció alatt, sőt medencegyulladás vagy endometriosis esetén is, valamint néha hepatitisben és máj-cirrhosisban is.

HE-4

Petefészekrákban emelkedik a szintje. Ma a CA 125 markerrel együtt használják. Együttes mérésük segít elkülöníteni a CA125 petefészek ráktól független emelkedését. Sőt a HE-4 szintje sok esetben hónapokkal korábban megemelkedik, mint a CA125, illetve petefészekrák kezelés esetén korábban jelzi a rák visszatértét.

CA 15-3

Emlőrák kezelésre adott válaszának ellenőrzésére, valamint a kiújulásának figyelésére alkalmas. Szűrésre sajnos nem ajánlott. Nem specifikus, és nem eléggé érzékeny a korai emlőrák kimutatására. Egy esetleges emelkedett CA 15-3-szintet nem csak emlőrák okozhat, a negatív eredmény pedig nem zárja ki az emlőrák jelenlétét. A CA 15-3 meghatározását csak a kezelés monitorozására célszerű használni.

CA 19-9

Segít különbséget tenni a hasnyálmirigyrák és az epevezetékrák, valamint egyéb állapotok között; jó a hasnyálmirigyrák terápiájára adott válasz monitorozására, valamint a rák kiújulásának a megfigyelésére. A CA 19-9 nem elég érzékeny és specifikus a tünetekkel nem rendelkező emberek szűrésére. Túl sok álpozitív és álnegatív eset fordult elő. Hasnyálmirigy rák gyanúja esetén további vizsgálatok - pl. CT, ultrahang, endoszkóp - elvégzését indikálhatja szakorvos. Hasnyálmirigy rák által leginkább érintettek: dohányosok, 50 év felettiek, férfiak, akik családjában már előfordult, cukorbetegek, krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedők, és egyes foglalkozási ártalmak esetén (bizonyos vegyszerekkel és festékekkel való rendszeres érintkezés).

S100

Melanoma malignum diagnosztizálására és más malignus tumoroktól való  megkülönböztetésül használt. Ezen kívül szintje emelkedett lehet carcinoidok, porcdaganat, nyálmirigy-daganat, emlőrák esetében is.

Bone trap 5B

Csontdaganat, csontmetastasis

NSE

Elsősorban kissejtes tüdőrák és neuroblastoma esetében emelkedett a szintje.

TPA

Tüdő-, emlő-, bél- vagy hólyagrák kezelésének nyomonkövetésére használt.

CA 72-4

Leginkább a gyomor-rák, vastagbél-rák, petefészek-rák mutatója lehet, amelyet a tumor nyomonkövetésére, korlátozott mértékben diagnózis felállítására használnak.

SCC  

Laphámsejtes rákok, elsősorban fej-nyaki tumorok növelik az értékét, vizsgálata a diagnosztikának és a betegség követésének része

Septin 9

Vastagbélrák

HCG 

Várandós nőkben megemelkedése több tízezerszeres is lehet, ami teljesen egészséges folyamat, ám nem terhes nőkben és férfiakban daganatos folyamatot jelezhet, egyes here-, petefészek-, hasnyálmirigy- és emlőtumorok esetén növekedhet meg az értéke

Chromogranin A

Carciniod tumorok, pheochromocytoma, neuroendokrin tumorok vizsgálatára alkalmas. Szintemelkedése nem specifikus daganatokra, más állapotokban is előfordulhat, mint pl. krónikus bérgyulladás, májbetegség, veseelégtelenség, stresszes állapot.

Fontos!

Szinte minden tumormarker-vizsgálatra igaz, hogy ezek nem elsődleges "tumorkereső" módszerek, a többi vizsgálati eredménnyel együttesen lehet csak ezeket értékelni. A tumormarkerek a szervezetben egyébként normális esetben is - bár alacsony szinten - meglévő  anyagok, melyek szintje nemcsak rosszindulatú betegség esetén emelkedhet meg. Ugyanakkor az emelkedett szint utalhat arra, hogy valamilyen kóros folyamat - akár daganat kialakulása - zajlik a szervezetben.

Forrás : daganatok.hu