Szimpatika – Milyen veszélyeket rejt az éjszakai mobilozás?

Az egyik ilyen potenciális veszélyforrás lehet, hogy ez az éjszakai tevékenység megzavarja a cirkadián ritmusunkat.

Nézzük, hogy mi is az a cirkadián ritmus, hogyan zavarja meg a mobilozás és ennek milyen káros következményei lehetnek?

A Földön 24 órás, napi ciklusban élünk. Az élőlények szervezete alkalmazkodott ehhez a napi ciklushoz, minden emberben van egy belső, biológiai óra, amely a szervezetünk működését jó közelítéssel 24 órás ciklusokban szabályozza. Ezt hívjuk cirkadián ciklusnak, vagy ritmusnak. Nyilvánvaló más az emberi szervezet feladata, lehetősége éjszaka és nappal.

A cirkadián ciklus központi szereplője egy melatonin nevű hormon, ami sötétedéskor, nagyjából este 9 óra körül kezd el termelődni, az agyunkban található tobozmirigyben. A hormon legészrevehetőbb hatása az, hogy elkezdünk elálmosodni. Azonban a hormonnak nemcsak ez a hatása.

Gyakorlatilag a teljes szervezetünket átállítja éjszakai üzemmódra.

A bélmozgásunk például lelassul, hiszen éjszaka a szervezetünk őseinktől örökölt órája nem számít táplálékra. Emiatt a teljes anyagcserénk is átállítódik, a melatonin például a vércukor feldolgozásában nélkülözhetetlen inzulin termelését is befolyásolja. Hasonlóan, a szervezetünk védekezésében fontos immunrendszerünk is máshogy működik éjszaka, mint nappal, például éjszaka a gyulladásos folyamatok mérséklődnek. Reggel 7 óra körül a melatonin termelődése leáll és a szervezetünk fokozatosan visszaáll nappali működésre.

Ez a cirkadián ciklus „magától” működik,  kb. 24 órás ritmusban.

Azonban tudjuk, hogy időnként át kell állítani, például óraátállításkor, vagy ha egy másik időzónába utazunk. Tapasztalatból tudhatjuk, hogy ez az átállítás előbb-utóbb megtörténik ugyan, de nem tünetmentesen. Főleg, ha utazás miatt egyszerre több időzónát ugrunk át, akkor napokig tart az angolul „jetlagnek” nevezett állapot, amely például alvászavarokkal, fejfájással és fáradtsággal jár.

A cirkadián ciklus legfontosabb szabályozója a fény, ezen belül is a kék fény. A szemben van egy kék fényre érzékeny pigment a melanopszin, amely ha kék fény éri, jeleket küld a tobozmirigybe, és ott leállítja, vagy csökkenti a melatonin termelését és ezen keresztül mérsékli az álmosságot, illetve az összes többi, éjszakával kapcsolatos biológiai folyamatot. A nappali, természetes fény sokféle hullámhosszúságú, azaz színű fény keveréke (amelyeket például a szivárványban láthatunk), így tartalmaz kék fényt is. Ezzel szemben például a természetes tűz fényében (amely több százezer éven keresztül az egyetlen világítási lehetőség volt éjszaka) viszonylag kevés kék fény van, ezért alig hat a melanopszinra és így a melatonin termelésre. Tehát az ilyen típusú fény nem befolyásolja jelentősen a cirkadián ciklust.

Azonban a mai világításnál használt mesterséges fény egy része, illetve a komputerek monitorjainak a fénye, vagy a mobiltelefonok fénye nagy mennyiségben tartalmaz kék fényt és hat a melanopszinra és így a melatonin termelésre is.

Érdekes módon a látás nem függ össze a fény ilyen típusú érzékelésével. A vakoknak, aki nem látják a fényt, ugyanúgy van a szemükben melanopszin, és ugyanúgy hat a cirkadián ciklusukra a kék fény, mint az egészségesen látókra.

A mai, fejlett világban, ahová ebből a szempontból hazánk is tartozik, az elmúlt évtizedekben ugrásszerűen megemelkedett jó néhány betegség gyakorisága. Ilyen betegségek például az allergia, asztma, elhízás, 2-es típusú cukorbetegség, különböző autóimmun megbetegedések, vagy a depresszió. Ezeknek a betegségeknek a hátterében gyulladásos folyamatok is állnak. Állatkísérletekben igazolni tudták, hogyha egy állatnak rendszertelen megvilágítással megzavarják a cirkadián ciklusát, felerősödnek bennük a gyulladásos folyamatok, ami hosszú távon krónikus gyulladásos betegségek kialakulásához vezethet.
Embereken is megfigyelték, hogy azoknál, akik például a foglalkozásuk miatt rendszertelenül alszanak, felborul a cirkadián ritmusuk, ami alvászavarokhoz, depresszióhoz, rákos megbetegedésekhez vezethet és megnő bennük a fent említett betegségek gyakorisága is.

A gyerekeknél az éjszakába nyúló rendszeres komputerezés, mobilozás különösen veszélyes lehet, hiszen a megzavart cirkadián ciklus a fejlődő szervezetben még súlyosabb, krónikus (egész életükben megmaradó) betegségekhez, pszichés zavarokhoz vezethet. Ebből következik, hogy semmiképpen nem tanácsos megengedni a gyerekeknek, hogy lefekvés után, még egy kicsit mobilozzanak az ágyban.

Természetesen a kék fénynek ezt a káros hatását már jó ideje ismerjük, és olyan felnőtteknek, akiknek a foglalkozásuk miatt éjszaka is dolgozniuk kell, kidolgoztak módszereket, amelyekkel elkerülhetik a kék fény negatív hatásait. Van már olyan alkalmazás (f.lux), amelyet komputerekre és egyes okostelefonokra le lehet tölteni és kiszűri a cirkadián ciklusra ható hullámhosszúságú fényeket. Illetve lehet olyan narancssárga szemüveget kapni, aminek ugyanez a hatása. Ez utóbbit természetesen csak este, sötétedés után kell hordani, hiszen napközben a kék fénynek semmilyen káros hatása nincsen, sőt segít a cirkadián ciklus fenntartásában.

Forrás : Heim Pál Gyermekkórház  (Prof. Dr. Szalai Csaba)