Időjóslás és varázslás napja

Ősz 
2019. 11. 11.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szerző: Tompa Diána
Egyes keresztnevek már több ezer éve használatban vannak. Régen a születésnap másodlagos dolog volt, a névnapokat, a védőszentek ünnepét ülték meg inkább.

November 11. – Márton napja:

A Szent Márton lúdja kifejezés eredete toursi Szent Márton (szülőföldje, Magyarország patrónusa) legendájához köthető: amikor püspökké akarták választani, egy libaólban rejtőzött el, de a ludak elárulták a gágogásukkal. A pásztorok ezen a napon számoltak el szolgálatukkal a földesúr felé, és ilyenkor már le lehetett vágni a tömött libát. Úgy tartották, „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Márton az újbor bírája is – ilyenkor már iható az újbor –, ezért a Márton-napi lúdvacsorát követően „Márton poharával” illik koccintani, hiszen minél többet isznak, annál több erőt és egészséget „isznak” magukba. A liba csontjából az időjárásra következtettek: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros. E mellett az aznapi időből is jósoltak: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható" vagy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”

November 19. – Erzsébet napja:

Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) a katolikus egyház egyik legfontosabb női szentje. A legenda szerint a kötényében vitt a szegényeknek alamizsnát, és mikor édesapja, II. András kérdőre vonta, az étel rózsává változott (ún. „rózsacsoda”). Ezért ő lett a szegények, betegek, árvák és özvegyek patrónája. Hazánkban az egyik leggyakoribb női nevek közé tartozik, így nagyon kedvelt névünnep, és úgy tartották, ha ezen a napon havazik, vagyis „Erzsébet megrázta pendelyét”, akkor fehér karácsony várható.

November 25. – Katalin napja

Szent Katalin az egyiptomi Alexandriában élt a IV. században. A legendája szerint szép és okos királylány volt, akinek az egyik látomásában megjelent Jézus és eljegyezte, majd mártírhalálakor (a császár lefejeztette, mert ellenállt a bálványimádásnak) testéből nem vér, hanem tej folyt. Ekkor Jézus ismét megjelent és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik mennyasszonyához imádkoznak. Így vált Szent Katalin a házasságra vágyó leányok védőszentjévé, míg bölcsessége miatt az egyetemek, tudósok és diákok védőszentjévé is. Alakja a magyar folklórra is hatott, több népmesei hősnő megtestesítője, illetve a népdalokban is felfedezhető: „Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek…”. Ehhez a naphoz férjjósló hiedelmek kapcsolódtak: a lányos házaknál egy gyümölcsfa ágát vízbe tették, s úgy tartották, ha karácsonyra kizöldül a "katalinág", akkor hamarosan férjhez megy a lány. Ezen kívül az időjárásra is következtettek: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony tocsog, viszont ha Katalin tocsog, akkor karácsony kopog.”

November 30. – András napja

Szent András apostol egyike volt Jézus tizenkét tanítványának. A hagyomány szerint egy átlós kereszten szenvedett vértanúságot, ezért az ilyen keresztet „andráskeresztnek” nevezik. November 30-a a legjelentősebb házasságjósló, varázsló nap, ilyenkor általában egész nap böjtöltek a lányok, és titokban különböző praktikákat végeztek el. Úgy tartották, ha egy férfi fehérneműjét teszik a párnájuk alá, akkor éjszaka megálmodják, ki lesz a férjük. A hallgatózásból való jóslásnak a legismertebb formája az ól rugdosása volt: úgy vélték, ahányat röffent a disznó, annyi év múlva megy férjhez a lány. A közös jóslásokat, a gombócfőzést és az ólomöntést főképp a fonóban végezték. A gombócokba beletettek egy-egy férfinevet, s amelyik elsőnek jött a víz tetejére, az lesz az illető férjének neve, ólomöntéskor pedig az öntvény alakjából a jövendőbeli foglalkozását igyekezték megjósolni. E mellett egyéb népszokások is tehetők András-napjára: a moldvai és gyimesi magyarok fokhagymával kenték be az ajtókat, illetve összekötötték az ollót is, mert ha szárai nyitva maradnának, akkor a farkasok elvinnék a juhokat. András napjával befejeződtek a bálok, lakodalmak, mulatozások: „András bezárja a hegedűtokot”, viszont hagyományosan „disznóölő Szent András” napjától kezdődtek a disznótorok, melyek a farsang végéig tartottak.

 

 

Szimpatika akció

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!