Az életük utolsó hónapjait élő, idős, súlyos betegségben szenvedő és/vagy súlyos állapotban lévő betegek nagy számban és nagy valószínűséggel kerülnek be a kórházak sürgősségi osztályaira. Nagyjából háromnegyedüket veszik fel az egészségügyi intézmények életük azon fordulópontján, amikor már felgyorsul a fizikai hanyatlás. A sürgősségi osztályokra kerülő idős, súlyos betegek nagy többségénél nem dokumentálják, hogy mik a betegek további céljai (pl. olyan sokáig szeretne élni, amíg csak lehet, vagy palliatív kezelést kér, stb.), és azt sem kérdezik meg a betegektől, hogyan vélekednek sorsukról. Sokan ajánlják, hogy ilyenkor az orvosok és ápolók folytassanak komoly beszélgetést a beteggel, hisz ily módon rövidülhetne a kórházi benntartózkodás, kisebb számban vetnének be az élet vége felé agresszív terápiákat, a beteg korábban bekerülhetne a hospice ápolásba, és kb. 36%-kal csökkennének az élet utolsó napjainak egészségügyi kiadásai.

Dr. Kei Ouchi (Department of Emergency Medicine, Brigham and Women’s Hospital, Boston, Massachusetts) és munkatársai közleményükben arról számoltak be, hogy feltették a sürgősségi osztályok orvosainak azt a meghökkentő kérdést: meg tudják-e mondani, mely betegük fog egy hónapon belül meghalni.

Az orvosok válaszait összevetették a Nemzetközi Halálozási Index aktuális számaival. Portland központi egészségügyi centrumában (Maine állam) végzett prospektív  vizsgálatot azokra a 65 évesnél idősebb betegekre terjesztették ki, akik 2014. január 1. és 2015. december 31. között kerültek be a sürgősségi osztályra. Az orvosok a betegek felvételekor kitöltött elektronikus kórlapon válaszolták meg a betegek halálának várható időpontjára vonatkozó kérdést. A kérdéses időszakban az osztály 10.737 idős beteget látott el  Az orvosok 2104 betegnél (19,6%) válaszolták azt, hogy nem lennének meglepve, ha a beteg 1 hónapon belül meghalna, ezek közül a betegek közül 533-an valóban elhalálozott.

A kutatók többváltozós analízist is végeztek, melynek során a betegek életkorát, nemét, etnikumát, felvételi diagnózisát és kísérő betegségeit vették figyelembe. Ennek során kimutatták, hogy az 1 hónapon belüli elhalálozás jóval nagyobb arányban következett be azoknál a betegeknél, akiknél az orvos nem találta volna meglepőnek a közeli halál bekövetkeztét . A sürgősségi osztály orvosai azt is jó eséllyel meg tudták becsülni, hogy melyik beteg fog az elkövetkező 6-12 hónapban meghalni,ami komoly segítség lehet a sürgősségi osztályokon, mert gyorsan el lehet dönteni, hogy egy további palliatív kezeléstől melyik betegnél várható túlélési, és melyiknél nem. Két újkeletű vizsgálat is azt mutatja, hogy az 1 hónapon belüli halálozás felülbecsülése nem okoz kárt a betegek további ellátásában.

Dr. James Downar (University of Ottawa, Ontario, Kanada) és munkatársai azt ismertették, hogy egy Kanadában zajló  vizsgálat milyen algoritmusokat használ az otthoni ápolásra szoruló, vagy a közösségi ápolási otthonokban gondozott idős betegek állapotának és sorsának felbecsüléséhez. Ebben vizsgálatban a családtagok vagy az ápolási otthonokban dolgozó gondozók regisztrálják a beteg állapotának fontosabb változásait, melynek alapján az orvosok meg tudják határozni, mely betegeknél magas az egy hónapon belül várható elhalálozás kockázata, és ezt tudják közölni a palliatív ellátást végző szolgálatokkal.

Forrás : OTSZ