Kialakulásának pontos oka máig ismeretlen, de hátterében állhat örökletes hajlam, illetve az orvostudomány kockázati tényezőként tartja számon a cukorbetegséget, a vitaminhiányos táplálkozást, a dohányzást, az alkoholizmust, a magas vérnyomást és az idős kort. A betegség kezdetben nem jár semmilyen figyelemfelhívó tünettel, ezért kiemelten fontos 50 év felett évente eljárni szemészeti szűrővizsgálatra, ahol a szemfenék vizsgálatával felállítható a diagnózis. Megelőzésképpen ajánlott erősíteni a szem természetes védelmi mechanizmusát is, olyan ételek fogyasztásával, amik gazdagok antioxidánsokban, vitaminokban, luteinben és zeaxantinban.
Fajtái: Két típusa van: száraz és nedves makuladegeneráció. A száraz makuladegeneráció előfordulása jóval gyakoribb, ami a makula szöveteinek elvékonyodásával és a részleges, foltos idegsejt pusztulásával jár. A betegség lassú lefolyású, ezért általában jó ideig megőrizhető a megfelelő látás. A száraz makuladegeneráció nem gyógyítható, viszont helyes életmóddal a látásromlás jelentősen lelassítható.
A nedves makuladegeneráció esetén a retina alatt kóros érnövekmények és elfajult hajszálerek alakulnak ki, melyek ödémát, bevérzést okoznak a makula területén, ami súlyos látáskárosodást eredményez. Gyógyítása lézeres kezeléssel vagy a szembe fecskendezett speciális anyagokkal történik, viszont ezek az eljárások sem tudnak végleges gyógyulást nyújtani.
Az esetek kis százalékában a száraz formából kifejlődhet a nedves változat is, mely viszonylag rövid idő alatt, teljes látásvesztést okozhat. Ezért a száraz makuladegeneráció esetén legalább félévente, míg a nedves forma diagnosztizálásakor, ennél is gyakrabban ajánlott felkeresni szemészorvost.