Szimpatika – Mit kell tudni a prosztataproblémákról?

Milyen funkciót tölt be a férfiak szervezetében a prosztata, és miért nagyobbodik meg, ahogy haladnak előre az évek?

A prosztata vagy dülmirigy a húgyhólyag alatt elhelyezkedő, gesztenye nagyságú és alakú, tokkal körülvett mirigy, amelynek váladéka adja a sperma folyékony részének jelentős hányadát. Az idősödés és a hormonális változások miatt a prosztata bizonyos mértékű növekedése természetes, és optimális esetben nem is okoz gondot. Mivel azonban a húgycső áthalad rajta, a komolyabb mértékű megnagyobbodás ezt is beszűkítheti. Ha pedig a húgycső összenyomódik, az fokozatosan elzárja a vizelet útját, és a húgyhólyag izomzatának egyre nagyobb erőt kell kifejtenie, hogy átpréselje a vizeletet. Az erőltetés miatt idővel az izomzat megvastagodhat, a hólyag falában hegesedés alakulhat ki, és egyre kevésbé lesz képes préselni. Ez végül a vizelet pangását eredményezi, sőt, később vesefunkció-csökkenéshez, valamint fertőzött vizelet kialakulásához, kőképződéshez vezethet.

Mennyire gyakori ez a fajta probléma?

50 év felett a férfiak fele zavaró tüneteket tapasztal a prosztata-megnagyobbodás miatt, ezért különösen fontos lenne ezen a téren is a rendszeres szűrés. Persze életkortól függetlenül már a legkisebb vizelési- és más panaszt is ajánlatos kivizsgálni. A szűrés az említett életkortól kezdve panaszmentesség esetén is ajánlott, 60 éves korig kétévente, utána évente. Ha pedig egyenes ágon, tehát apánál, testvérnél előfordult már rosszindulatú prosztata-elváltozás, célszerű 45 éves korban elkezdeni a rendszeres szűréseket.

Mik a megnagyobbodás jellegzetes tünetei?

Gyakori, sürgető vizelési ingerek, éjszaka többször jelentkező vizelési inger, vizeletürítési nehézség, esetleg vizeletelakadás, szakaszossá váló vizelés, utócsepegés. Akut gyulladás esetén előfordulhat láz, hidegrázás, gát- és deréktáji, herékbe sugárzó fájdalom.

Milyen vizsgálatok jöhetnek ilyenkor szóba?

Az első a fizikális vizsgálat, amikor az urológus síkosított gumikesztyűben, a végbélnyíláson keresztül megtapintja a tömör prosztatát, és szükség esetén nyomással egy kis folyadékmintát is kiprésel. Ezt később a laboratóriumban elemzik, gyulladást okozó kórokozók után kutatva. Szinte minden esetben szükséges vérvizsgálat is, ennek során elsősorban a prosztatatumor-specifikus antigén (PSA) szintjét elemzik. Ez az érték a jóindulatú megnagyobbodás esetén is nagyobb lehet, ezért további ellenőrzést tesz szükségessé. Az ultrahangos vizsgálat pedig teli húgyhólyag mellett hason át vagy a végbélen keresztül is történhet. Ennek előnye, hogy gyorsan zajlik, és nem mondható fájdalmasnak.

Ezt követően viszont további vizsgálatokra lehet szükség, mert ennek alapján nem derül ki, hogy a felfedezett képlet jó- vagy rosszindulatú-e. Létezik emellett az úgynevezett uroflow is, ami számítógépes vizeletáramlás-vizsgálatot jelent. Ezzel a vizsgálattal a vizeletürítés minőségét és mennyiségét lehet mérni az idő függvényében: a számítógép segítségével egy görbe ábrázolódik, amiből a vizelés erősségére, esetleges akadályoztatására is lehet következtetni.

Mit jelent a krónikus prosztatagyulladás?

A prosztatát akut és krónikus gyulladás is érintheti. A krónikus gyulladás három hónapnál tovább tart, és nem feltétlenül reagál megfelelően az első kezelésekre, az akut pedig rövid, legfeljebb néhány hétig tartó betegség, amely jellemzően a kezelés elkezdését követően gyorsan gyógyul. Ugyanakkor utóbbinál előfordulhat láz, hányinger, hányás, míg a krónikus prosztatagyulladásra eltérő tünetek jellemzőek, így medencetájon, illetve a nemi szerveknél, esetleg deréktájon jelentkező fájdalom, gyakori, sürgető vizelési inger, még éjjel is, vizelési, valamint ejakulációs nehézségek és fájdalmak. A krónikus gyulladás bakteriális változata néhány esetben húgyúti fertőzés vagy akut bakteriális gyulladás talaján alakul ki. A nem bakteriális verzió konkrét oka nagyon nehezen beazonosítható, emiatt pedig a kezelés sem mindig könnyű.

Egyes szakértők szerint a baktérium, vírus vagy gomba okozta fertőzés után visszamaradó hegesedés, illetve ezeknek az idegsejtekre gyakorolt nyomása lehet a gyulladás oka. Más elképzelések szerint a feszes, váladékkal teli prosztata is okozhat gyulladást, sőt, feltételezik, hogy krónikus kismedencei fájdalom szindróma és stressz is állhat a háttérben.

Milyen kezelés jöhet szóba ilyenkor?

Ha fény derül a bakteriális eredetre, antibiotikumos kezelésre van szükség, ami krónikus betegség esetén akár hónapokig is tarthat. Amennyiben pedig ez nem elég, további kezelések is felmerülhetnek, az intravénásan adagolt antibiotikumoktól az izomlazítókig, a gyulladáscsökkentőkig. Mindemellett pedig nagyon hasznos a stresszkezelés minden változata, legyen szó relaxációról vagy csoportos stresszkezelő terápiáról.

Kihatnak-e a prosztataproblémák a libidóra, a szexuális teljesítőképességre?

A krónikus kismedencei fájdalmak természetesen csökkenthetik a szexuális vágyat, a prosztata megnagyobbodása pedig ronthatja az erekcióhoz vezető mechanikus folyamatot – ez ugyanakkor nem szükségszerű, és nem is jelentkezik mindenkinél.