Hogyan menthetnénk meg a méheket?

2018. 12. 04.
Újfajta mezőgazdasági stratégiát javasol a méhek és egyéb beporzók populációi hanyatlásának megállítására egy kutatócsoport, amely elképzeléseit a gyakorlatban is sikerre vitte Üzbegisztánban és Marokkóban.

Stefanie Christmann a száraz térségek mezőgazdasági kutatásai nemzetközi központjának kutatója az egyiptomi Sarm-es-Sejkben folyó ENSZ biodiverzitási konferencián fogja bemutatni új, gazdabarát mezőgazdasági gyakorlatának eredményeit, amelyek arról tanúskodnak, hogy a termőföldek egynegyedének virágzó növényekkel - fűszerekkel, takarmánynövényekkel - való benépesítése nemcsak a gazdák bevételét növeli jelentősen, hanem a gazdagítja a biodiverzitást is.

Az ENSZ-konferencián már folyik a vita a méhek és egyéb beporzókra vonatkozó új irányelvekről, amelyek között szerepel a rovarirtók használatának csökkentése, fokozatos kivezetése. Christmann tanulmánya szerint ezt meg lehet valósítani oly módon, hogy a gazdák ne szenvedjenek anyagi károsodást és terméskiesést.

A változás szükségessége nyilvánvaló: az élelmiszernövények több mint 80 százalékának szüksége van a beporzásra, ám az elmúlt években jelentős hanyatlásnak indultak a beporzó-populációk világszerte. Németországban 75 százalékkal, Puerto Ricóban még nagyobb arányban csökkentek a populációk az elmúlt 25 évben. A kormányok külöböző módon reagáltak erre, az Európai Unió tagállamaiban például betiltották a széles körben használt neonikotinoid hatóanyagú rovarölőket, míg Brazíliában, a világ egyik legnagyobb élelmiszerexportáló államában feloldották a rovarirtók használatát.

Christmann öt éven át tette próbára "alternatív beporzókkal való gazdálkodás" nevű gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a termőföldeken minden negyedik művelt sávban virágzó növényeket neveltek. A beporzók megtelepedését pedig segítették például oly módon, hogy a földben fészkelő méheknek öreg fákat helyeztek el, vagy üreget vájtak a földbe. A közelben napraforgót is vetettek, egyfajta szélfogóként,
"Még a legszegényebb országban is meg lehet ezt valósítani. Nem kell hozzá semmilyen felszerelés, technológia, csak a vetőmagokba kell befektetni. Nagyon könnyű. Akár egy mobiltelefonon továbbított képekkel be lehet mutatni, hogyan kell csinálni" - idézte a kutatót a The Guardian brit napilap honlapja.
A tiszta monokulturális földekkel szemben, ez a gyakorlat meglepő eredményeket hozott a gazdáknak és növelte a térség biodiverzitását. A termőnövényeket jóval hatékonyabban porozták be a méhek, kevesebb volt a kártevő, és mennyiségben és minőségben is növekedett a termés.

Négy különféle klímájú területen végezték el a próbát, és mindenhol növekedett a gazdák bevétele. A legnagyobb növekedést a félsivatagi területen érték el, ahol a tök terméshozama 561 százalékkal, a padlizsáné 364, a disznóbabé 177 százalékkal, a dinnyéé 56 százalékkal nőtt. A csapadékosabb térségekben a paradicsomtermés megduplázódott, a padlizsán 250 százalékkal nőtt. A hegyvidékeken a cukkinitermés háromszoros lett, a töké megduplázódott.

 

Forrás : MTI

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ajánlataink

Olvasna még a témában?

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

A nyitólapról ajánljuk

Friss cikkeink

Hírlevél

Feliratkozom a Szimpatika hírlevelekre, ezzel elfogadom az Adatkezelési Tájékoztatóban olvasható feltételeket, és hozzájárulok, hogy a szimpatika.hu a megadott e-mail címemre hírlevelet küldjön, valamint saját és partnerei üzleti ajánlataival felkeressen.

Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

A hírlevélküldő szolgáltatás nem támogatja a freemail.hu-s és citromail.hu-s címeket, ilyen címek megadása esetén hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!