Szimpatika – Koraszülöttek világnapja: Az anyatej csodákra képes

2011 óta november 17. a koraszülöttek világnapja, amelynek célja a koraszülött babák és szüleik támogatása mellett, hogy a megelőzés és a speciális gondozás fontosságára is felhívja a figyelmet. Ezen a napon a legkisebbek tiszteletére mindenki és minden lilába borul. Aznap sötétedés után számos magyarországi épület is lila színt ölt, kivilágításával is egy kis figyelmet irányítva a koraszülöttekre és családjaikra, valamint az ő segítésük fontosságára.

Szakmai körökben elfogadott és társadalmi szinten is egyre szélesebb körben ismert az élet első ezer napjának jelentősége. Ami ebben az időszakban történik, egy egész életre kihat; különösen igaz ez a koraszülöttekre, hiszen a megfelelő táplálás és gondoskodás kulcsszerepet játszik a túlélési esélyek javításában és az egészséges fejlődésben.

Koraszülöttnek neveznek minden olyan újszülöttet, aki a terhesség 24-37. hete között jön világra. Az életben maradási esélyek és a későbbi életminőség szempontjából fontosabb a terhesség kora (normál esetben ez 40 hét), mint a megszületett baba súlya. Például egy 27. hétre 700 grammal született kora-baba jelentős „előnyben” van egy 24. hetes, 800 grammos babával szemben. A 24. hétre születettek egészséges életben maradási esélye 10-15% A koraszülöttek (különösen a 28. hét előtt) már néhány órásan megtapasztalják a fájdalmat, a légzési nehézségeket, s nem kaphatják meg ugyanazt a törődést, szüleik simogatását, mint időre született társaik. Gyakran igényelnek lélegeztetést, az idegrendszer éretlensége és sérülékenysége miatt pedig a későbbiekben előfordulhatnak neurológiai eltérések, érzékszervi károsodások.

A koraszülés a rövid távú kockázatok mellett hosszú távon is súlyos következményekkel járhat, hiszen nagyobb például a légzési elégtelenségek, tüdő-és vastagbélbetegség kialakulásának veszélye. A koraszülött babák fejletlenségükből adódóan nehezebben alkalmazkodnak a külvilághoz, ezért a figyelem, a türelem és a fokozatosság nagyon fontos a gondozásuk során. Egészséges fejlődésük és megerősödésük szempontjából kiemelt szerepet játszik az élet első 1000 napjának megfelelő táplálása.

A baba legjobb tápláléka az anyatej

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemők hat hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, hiszen a szoptatás a legegészségesebb táplálási mód. Az anyatej a legjobb táplálék, amit csak a baba kaphat a születése után, koraszülöttek esetében pedig az életben maradás esélyeit is növelheti.

A nagyon éretlen immunrendszerrel rendelkező és fertőzésekkel szemben esendő koraszülött számára mindennél fontosabb, hogy ha állapota már megengedi, édesanyja tejével táplálják. Csodálatos módon a koraszülötteket szült édesanyák tejének összetétele különbözik az időre szült anyukák tejétől, nagyobb a fehérje-, zsír-, energia- és immunanyag-tartalma, több ásványi sót és kevesebb laktózt tartalmaz. Enzim tartalma miatt könnyebben emészthető. És ami a leglényegesebb, számos olyan az idegrendszer és a retina fejlődéséhez szükséges alkotóelemet tartalmaz, amit egyetlen tápszer sem tud pótolni. Ezzel magyarázható, hogy a későbbiekben vizsgálva az anyatejjel táplált koraszülöttek az értelmi fejlődést mérő teszteken jobban teljesítenek, mint tápszerrel táplált társaik. Kevesebb fertőzésen esnek át, kisebb eséllyel alakul ki náluk a koraszülötteket fenyegető szembetegség, és átlagosan kevesebb napot is töltenek a koraszülött osztályon, mint a tápszeres babák.

Mivel a nagyon éretlen koraszülötteknél az első időszakban nem számíthatunk arra, hogy az emlő stimulálása a szoptatások révén valósuljon meg , kulcskérdés, hogy a szülést követően minél előbb ösztönözzék az anyát a rendszeres, legalább naponta 6 alkalommal történő fejésre. Az az ideális, ha az első fejés a szülést követő 6 órán belül megtörténik! Különösen jó hatása van az éjszakai fejésnek, ennek kapcsán ugyanis sokkal nagyobb mértékben emelkedik a tejtermelődést irányító prolaktin hormonnak a szintje, mint a nappali időszakban.

„A koraszülést követően a fejés, szerencsésebb esetben a mellre tétel az egyik legszorosabb kapocs a baba és a mama között, amely a koraszülés okozta sokk közepette segít kapaszkodni a normalitás látszatába. Egy csepp is csoda és csodaszer, időre született, egészséges kisbabáknál is, de éretlen, beteg babák esetében különösen. A KORE elkötelezetten támogatja a koraszülő anyák megfelelő információhoz, önbizalomhoz és segítséghez jutását a szoptatás és fejés kapcsán azért, hogy minél több koraszülött baba fejlődhessen anyatej segítségével” – mondta el Földvári Nagy Zsuzsanna, a Koraszülöttekért Közhasznú Egyesület elnöke.

A szoptatás babának és anyának is jót tesz

Az édesanya számára a szoptatás és a fejés az egyik legfontosabb módja, hogy hozzájáruljon kisbabája egészséges fejlődéséhez. Amellett, hogy az anyatej tápanyagtartalma és összetétele a baba mindenkori igényeihez igazodik, segít a későbbi elhízás, magas vérnyomás és koleszterinszint megelőzésében, valamint csökkenti a cukorbetegség és az allergiás megbetegedések kialakulásának veszélyét. A szoptatás az anyukák egészségére is rendkívül pozitív hatással van; hozzájárulhat a terhesség során felszedett súlyfelesleg leadásához, valamint csökkentheti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát. Emellett szoros érzelmi köteléket alakít ki az édesanya és gyermeke között, ami a mentális egészség egyik alapvető eleme.

Az első ezer nap egy életre szól

Szakmai körökben ma már elfogadott a fogantatástól számított első 1000 nap kiemelt élettani jelentősége, ahogyan az is, hogy ebben az időszakban a gyermekek nem megfelelő táplálása több népbetegség – köztük a 2-es típusú diabétesz, a kardiovaszkuláris megbetegedések és az elhízás – kialakulásához is vezethet. Hazánkban az Első 1000 Nap Program célja, hogy felhívja a figyelmet a fogantatástól számított első két év kiemelt jelentőségére, a szoptatás és a helyes korai táplálás fontosságára. A program aranyszabályai között is kiemeli, hogy az anyatej a baba legjobb tápláléka, hiszen tartalmaz minden vitamint és ásványi anyagot, amire a kisbabának szükségük van.

Első 1000 Nap Program

A Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület által létrehozott "Első 1000 Nap" nevű népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszak fontosságára irányítsa. Öt aranyszabálya megfogalmazza azokat az elveket, amelyek hozzájárulnak számos egészségügyi probléma megelőzéséhez a megfelelő magzati, csecsemő- és kisgyermekkori tápláláson keresztül. Az "Első 1000 Nap" program jelenleg közel 200 szakembert és több mint 2000 szülőt tudhat támogatói között.