Szimpatika – Hurrá, nyaralunk!

Kössünk biztosítást!

Bármivel is utazunk, érdemes megkötni, mert egy váratlan megbetegedés vagy baleset, esetleg lopás mindannyiunkkal előfordulhat. Ha európai úti célt választunk, jó, ha van Európai Egészségügyi Kártyánk, amivel az EGT tagállamaiban ingyenesen vehetjük igénybe azokat az egészségügyi szolgáltatásokat, amelyeket az adott ország a magán-egészségbiztosítással nem rendelkező állampolgárainak biztosít. Fontos, hogy a kártya nem helyettesíti az utasbiztosítást, mivel nem tartalmazza a poggyászbiztosítást, és nem terjed ki többek között a járóbeteg-ellátás esetén az orvosi vizitdíjak, fekvőbeteg-ellátásnál a kórházi napidíjak összegére, vagy egy esetleges helikopteres mentés esetén annak költségére sem.

Ha kiskorú gyermekkel utazunk, szükséges az utazáshoz a szülők hozzájárulása.

Erre akkor is szükség van, ha a gyermek csak az egyik szülővel, vagy szülők nélkül, például nagyszülővel utazik, vagy akár osztálykirándulásra megy. A hozzájáruló nyilatkozat alakiságára nincsenek egységes szabályok, mindenképp nézzünk utána, hogy a célországban és az átlépni kívánt országokban mik az előírások. A legtöbb országban elegendő az, hogy a szülők által megírt hozzájáruló nyilatkozaton a szülők aláírását közjegyző hitelesíti.

A poggyász

Amennyiben repülővel indulunk útnak, nézzünk utána, hogy mik az adott légitársaság előírásai a poggyásszal kapcsolatban.

Kézipoggyász

Általában fejenként 1 darab 115 cm-es (23x41x51), súlyát tekintve 3-5 kilogrammos kézi poggyászt vihetünk fel a fedélzetre. Pakolásnál ügyeljünk arra, hogy manikűrkészletünket a nagybőröndbe tegyük, mert tű, olló, bicska kézipoggyászban nem szállítható. Folyadék (ennek minősül az arckrém, a fogkrém, a borotválkozó krém is) maximum 100 ml-es kiszerelésben vihető fel a gépre. Több tégely kézipoggyászban csak akkor szállítható, ha ezek beleférnek egy maximum 1 literes átlátszó műanyagzacskóba. Azokat a folyadékokat, amelyeket a reptéren vagy a repülőn vásároltunk, szükség esetén becsomagolják, és lepecsételik a boltban vagy a fedélzeten.

Feladott poggyász

Általában egy darab feladott poggyász megengedett utasonként, melynek súlya nem haladhatja meg a 23 kg-ot, de a babakocsit, tolószéket is poggyászként kell feladni.

Ha bőröndünk nem érkezik meg, vagy útközben megrongálódik, a repülőtéren jegyzőkönyvet kell felvetetni, melyben meg kell adni személyes adatainkat, és a bőröndre vonatkozó főbb információkat (márkáját, színét, szükség esetén a tartalmára vonatkozó adatokat), továbbá értesíteni kell az adott légitársaság ügyfélszolgálatát is. Ha a bőrönd megkerül, akkor azt az általunk megadott címre juttatják el.

Ha a poggyász megrongálódott, késett vagy teljesen eltűnt (vagyis 21 napon belül sem érkezett meg), kártérítési igénnyel léphetünk fel a légitársasággal szemben, melyet az ügyfélszolgálaton felvett jegyzőkönyvvel együtt írásban kell benyújtani, elveszett vagy megrongálódott csomag esetén maximum 7 nap, késés esetén pedig a leszállítástól számított 21 napon belül. Az eljárás és a kifizetésre kerülő összeg légitársaságonként eltérő lehet. A vásárolt tisztálkodási szerek, ruhák számláit mindenképp őrizzük meg, mert kérhetjük, hogy a légitársaság ezek ellenértékét térítse meg. Fontos tudni azonban, hogy nincs helye kártérítésnek a légitársasággal szemben, ha például tévedésből egy utastársunk vitte el a bőröndöt.

Késés

Ha az EU területéről indulunk, függetlenül attól, milyen légitársasággal utazunk, vagy gépünk az EU területére érkezik az Európai Unióban (Izlandon, Norvégiában, illetve Svájcban) bejegyzett légitársaságok egyikével, akkor a járattörlés, késés és visszautasított beszállás esetén védelmünket a 261/2004/EK rendelet szabályozza.

A rendelet szerint késésről akkor beszélhetünk, ha:

1500 km vagy annál rövidebb út esetén legalább 2 órás;

az EU-n belül 1500 km-nél hosszabb út, illetve az EU-s állam és harmadik ország közötti 1500-3500 km-es út esetén legalább 3 órás;

az összes egyéb repülőút esetén legalább 4 órás késéssel indul a gép.

A légitársaság – a várakozás időtartamától függően – köteles frissítőket, étkezést és bizonyos kommunikációs lehetőséget biztosítani. Ha valószínű, hogy gépünk nem fog aznap a célállomás felé elindulni, szállást és díjmentes transzfert igényelhetünk. Mindenképpen kérjünk számlát, mert amennyiben a légitársaság a fenti szolgáltatásokat nem biztosítja, úgy ezeket kárigényként érvényesíthetjük, melyhez beszállókártyánkra is szükség lesz. A hivatkozott rendelet szabályozza továbbá az átfoglalás, jegyár-visszatérítés, valamint a pénzbeli kártérítésre vonatkozó szabályokat is.

Mit tegyünk, ha késik a repülőnk?

Ha a gépünk több mint három órát késik, fontos, hogy beszállókártyánkat megőrizzük, valamint minden, a késéssel kapcsolatos kiadásunkról kérjünk számlát (taxi, szállás, élelem, tisztálkodási szerek). Fontos, hogy tudjuk a késés okát, és kérjünk erről igazolást, (delayconfirmation). Ez azért szükséges, mert ha a járat rendkívüli körülmények miatt késett, a légitársaság mentesül a kártalanítás alól. A vonatkozó gyakorlat szerint rendkívüli körülménynek minősül a terrortámadás, a rejtett gyártási és technikai hiba, az extrém időjárási körülmények, madarakkal való ütközés, vagy akár a légitársaságtól független sztrájk. Kevésbé ismert, hogy a repülőgép érkezésének időpontja az ajtó kinyitásának pillanata, ezt érdemes akár telefonunkkal is rögzíteni.

Érdekességként említem, hogy tavaly márciusban a British Airways San Franciscóba tartó járatán a becsekkolást követően egeret találtak. A gép az egér miatt nem tudott időben felszállni Londonból, mivel attól tartottak, hogy rágcsálásával műszaki meghibásodást okozhat. A gép végül négy órát meghaladó késéssel érkezett meg, így utasai jogosan kártalanítást követelhettek.

Mennyit kaphatunk?

Ha a késés a 3 órát meghaladja, a megtett út hosszától függően kaphatunk maximum 1500 kilométernyi utazás esetén 250 eurót; 1500 és 3500 kilométer között 400 eurót, több mint 3500 kilométer esetén 600 eurót. Ez az összeg azonban a felére csökken, ha a légitársaság felajánlja, hogy átfoglalással és – a távolságtól függően – legfeljebb két, három vagy négy órás késéssel eljuttat minket a célállomásra.

Hogyan juthatunk hozzá a kártalanítás összegéhez?

Először is öt éven belül írásbeli panaszt kell tenni a járatot üzemeltető légitársaságnál, amihez létezik egy az interneten is elérhető formanyomtatvány. A tapasztalat szerint a légitársaságok sokszor nem, vagy csak nagyon késedelmesen válaszolnak, vagy éppen valamely indokkal megtagadják a kifizetést, esetleg a kártalanítási összeg kifizetése helyett vouchereket ajánlanak fel. Leggyakoribb azonban, hogy saját ÁSZF-jükre hivatkozással hárítanak, vagy azzal az indokkal, hogy a késés a légitársaságtól független, egy elháríthatatlan külső ok miatt történt.

A fentiek miatt mindenképp javaslom, hogy erre szakosodott szakembert, ügyvédet bízzunk meg az igényérvényesítéssel.

Jogeset

Péter Budapestről Prágába utazott olcsó fapados járattal. A gép a hajtómű váratlan meghibásodása miatt 4 órás késéssel szállt fel, melyből félórás késést sikerült behoznia, így 3 és fél órás késéssel érkezett Prágába. Péter 250 eurós kártérítést követelt a légitársaságtól személyesen, és a panaszbejelentést tartalmazó formanyomtatványt írásban is benyújtotta. A fapados légitársaság válaszlevelében sajnálta, és elnézést kért a történtekért, majd kompenzációként egy 10 ezer forintos vouchert ajánlott fel. Péter ezt nem fogadta el, a légitársaság a következő levelében viszont arra hivatkozott, hogy a továbbiakban az ország fogyasztóvédelmi hatósága jogosult eljárni. Azonban Péter ügyvédje segítségével tovább harcolt az őt megillető kártalanítás összegéért, mivel tudták, hogy a légitársaság nem kötheti kifizetését semmilyen egyéb feltételhez. Péterék nem adták fel a harcot, és hat hónap elteltével megkapták a teljes 250 eurós kártérítési összeget.

Poggyászkár

Két legfőbb esetköre, ha a poggyász eltűnik, illetve ha megrongálódik, hiányosan érkezik.

Mennyi az annyi?

Sérült vagy elveszett poggyász esetén a háttér jogszabályt az ún. Montreali Egyezmény adja. A kártérítés maximális összege mintegy 1470 euró lehet. Fontos tudni, hogy a poggyászkár csak akkor jár, ha az a fedélzeten vagy olyan területen történt, mely időszak alatt a poggyász a légitársaság felügyelete alatt volt.

Jogeset

Erzsi unokáihoz megy Párizsba látogatóba. Unokái nagyon szeretik házi lekvárját és kérik, hogy csalamádét is vigyen nekik, mert azt ott nem lehet kapni. Repülővel megy és tudja, hogy 100 ml-nél több folyadékot nem vihet fel a fedélzetre, ezért kézipoggyásza helyett ezeket régi, puhafedelű bőröndjébe csomagolja. A bőrönd a reptéren várakozás közben nagy csattanással eldől. Miután unokáihoz megérkezik, kinyitja bőröndjét és látja, hogy az egyik üveg lekvár eltört és a bőrönd egész tartalma használhatatlanná vált. Ebben az esetben Erzsinek sajnos nem jár kártérítés, mivel a kárt nem a légitársaság okozta.

A következő cikkben a bérlet és AIRBNB szabályaival foglalkozunk.