Ne etessük a vízimadarakat!

Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek – olvasható a természetvédelmi szervezet közleményében.

A vízimadarak életmódja és téli túlélési szabályai alapvetően térnek el a klasszikus, téli etetőket látogató énekesmadarakétól. Etetésük az énekesmadarakéval szemben több okból is problémát jelent: a hosszú ideig tartó, egyoldalú, kenyérből és egyéb értéktelen „táplálékból” álló diéta megbetegíti a madarakat, szennyezi a környezetet, rontja a víz minőségét, növeli a vizek szervesanyag-terhelését, és az ebből eredő elmocsarasodást.

A mesterségesen fenntartott táplálékbőség kikapcsolja a téli túléléshez nélkülözhetetlen vonulási viselkedést, növeli a zsúfoltságot, a madarak közötti agressziót, és az ebből eredő sérülésveszélyt. 

Különleges életmód – speciális szabályok

Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből, füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyárom a víz felszínéről, és a víz alatt keresgélve szerzik meg.

Az etetőhelyeken szintén nagy számban megjelenő szárcsák és vízityúkok jobban kötődnek a víz közelségéhez, ahol főleg rovarokat, csigákat, kisebb részt növényi részeket szedegetnek.

Ezeknek a vízimadaraknak közös jellemzője, hogy számukra a víz nem csak táplálkozó-, de a szőrmés szárazföldi ragadozóktól védett pihenő-, fürdő-, ivó, mindenekelőtt pedig szinte egyedüli, biztonságos éjszakázóhelyet jelent.

Ragadozó és dögevő táplálkozásuk miatt a sirályok valamivel kevésbé kiszolgáltatottak, mivel képesek parlagi galamb módjára épületeken, hidakon éjszakázni, télen pedig előszeretettel látogatják a városszéli hulladéklerakókat, ahol a kidobott szerves hulladékot eszik, de fürdő- és ivóvízre nekik is szükségük van. 

Milyen gondokat okozhat az etetés?

Megbetegíti a madarakat

A legeléssel megszerezhető változatos növényi táplálékkal szemben a vízimadarak etetése túlnyomórészt kenyérrel történik. Ennek következtében az etetőhelyeken a madarak heteken, hónapokon, de akár éveken át is ezen az egyoldalú diétán élnek, mivel akár teljesen felhagy(hat)nak a természetes táplálkozással. A vízimadár-etetés legszomorúbb következménye, hogy élettanilag és viselkedéstorzító hatását tekintve különösen hátrányosan hat a fiókákra. A szüleiket a nyári etetőhelyekre is követő és utánzó, még repülni sem tudó, tehát jócskán fejlődésben lévő fiatalok a nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el (ennek külön neve is van – „angyalszárny-betegség”), ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza.

Kikapcsolja a vonulási viselkedést

A többségében közepes és nagytestű, erős testalkatú vízimadárfajok felnőtt példányainak nincs állományszintű ragadozója. Ezeknél a madaraknál tojás- és fiókakorban magas a zsákmánnyá válás esélye, a kifejlett, röpképes egyedek elsődlegesen a szélsőséges téli időjárásnak, a fagy és a hó előli elvonulás szabálya be nem tartásának esnek áldozatul. Az etetés éppen ezt az ösztönös túlélési viselkedést kapcsolja ki.

Az elkényelmesedő madarak a közeledő rosszidő-frontot érzékelve sem húzódnak délebbre (miközben az énekesmadár-etetők vendégei ezt megteszik), még akkor sem, amikor a befagyó vizeken egyre kisebb szabadon maradó vízfoltokra szorulnak vissza.

A nyári etetés azért különösen problémás a fiókák számára, mert a fiatalokat, melyek az érintett fajoknál többnyire önellátók (azaz nem a szülők etetik őket), a mesterségesen fenntartott és természetellenes táplálékforráshoz szoktatja. A tapasztalatok alapján egyes fajok, például a bütykös hattyúk, különösen érzékenyek erre a hatásra. Az ilyen etetőhelyek közelében felnövekvő madarak ősszel nem vonulnak el, falkákban vagy a szüleikkel együtt helyben maradnak.

A madárvédő kampányról bővebb információ az egyesület honlapján olvasható, ahol idén is elérhető az az ingyenes kinyomtatható plakát is, amelyet az MME a lakosság tájékoztatása érdekében készített a vízimadarak etetésének veszélyeiről.

Forrás: MME