Szimpatika – „Igazából senki sem tudja, pontosan mit szív”

Mi a közös a gyűjtőnéven dizájnerdrogokként emlegetett szerekben?

Ezek mind kémiai szerek, még a biofűnek nevezett anyag is. Vagy különböző növényi termékeket permeteznek, illetve fújnak be kemikáliákkal, vagy pedig kémiai úton állítanak elő bizonyos por- vagy kristályalakú szereket, amelyeknek tudatmódosító hatásuk van. Közös bennük az is, hogy ezek valójában nem új szerek: jó pár évtizede ismerik őket, de a droghasználóknak nem volt szüksége rájuk a klasszikus szerek mellett. Mondhatjuk, hogy az élet hívta be őket a köztudatba.

Méghozzá kívülről nézve robbanásszerűen…

Ezeknek az anyagoknak belülről nézve is robbanásszerű volt az elterjedésük. A szakma 2009-2010 környékén szembesült az új hullámmal, aminek több oka és összetevője volt. Egyrészt ezek az anyagok akkoriban még legálisnak számítottak, emellett pedig olcsók és bárhol beszerezhetők. Mindez együtt átrendezte a teljes hazai drogpiacot, a klasszikus szerek háttérbe szorultak vagy szinte eltűntek. Mindehhez persze nélkülözhetetlen volt, hogy a bejáratott afgán-török heroinvonalon az afganisztáni hadműveletek miatt nehézségek merültek fel. A terjesztők a dizájnerdrogokra átnyergelve kilőhették a legnagyobb kockázati forrásukat, hiszen nem sértettek törvényt, a fogyasztók pedig áttértek ezekre az anyagokra, mivel nem volt más.

Megállapítható-e bármiféle közös jellemző a számtalan házilag vagy bizonytalan droglaborokban összepancsolt szerek esetében?

Mivel kémiai szerekről beszélünk, már maga a biofű is fizikai függőséget okozhat a használóknál. A fő probléma, hogy igazából senki sem tudja, pontosan mit szív, legfeljebb akkor, ha magának állítja elő a szert: kicsit olyan a helyzet, mint a ’80-as években, amikor a használók hígítót meg csavarlazítót szipuztak nejlonzacskóból. Ma tulajdonképpen ugyanez kerül be a szervezetükbe, csak éppen nem zacskón, hanem az említett szerekkel, illetve ezerféle egyéb kemikáliával bepermetezett növényi morzsalékon keresztül. A hatás viszont ugyanaz: ezek a szerek butítanak, és egészen fiatal gyerekek jönnek be hozzánk is, akik kizárólag biofüvet szívnak, mégis kemény fizikai elvonási tünetekről számolnak be.

Mik ezek a tünetek?

Ezt nehéz meghatározni, hiszen attól is függhetnek, mivel permetezték be az adott növényi származékot. De az összes klasszikus elvonási tünet jelentkezhet, sőt, akár együtt is az összes: orrfolyás, fejfájás, hasmenés, hidegrázás és társaik. Emellett fontos hozzátenni, hogy egyre több az úgynevezett duáldiagnózisú függő is, mert ezek a szerek valami oknál fogva beindítják a különböző rejtett pszichés betegségeket, amik aztán a droghasználat miatt a felszínre kerülnek. Ez a sima füves ciginél vagy más klasszikus szereknél nem volt jellemző, a dizájnerdrogoknál viszont határozottan az.

Milyen irányba haladnak jelenleg a folyamatok Magyarországon ezen a téren?

A VIII. kerületben működünk, így a budapesti helyzetre látok rá, mivel sok elterelésen részt vevő droghasználó is jár hozzánk. Érdekes változás, hogy az utóbbi két-három évben mintha kezdene visszaszorulni például a biofű. A csoportfoglalkozásokon a résztvevők is egyre gyakrabban mondják egymásnak: „Ne biózz, mert hazavág, szívj inkább sima füvet.” Kipörgőben vannak a kristályalapú dolgok is, ez sem annyira jellemző már, mint néhány évvel ezelőtt. Vidéken viszont mind a két típusú drog sláger, mivel olcsóbb az alkoholnál. A vidéken dolgozó kollégák arról számolnak be, hogy az elszegényedett régiókban hatalmas dizájnerdrog-telepek alakultak ki: mindent be lehet cserélni cuccra, aminek van egy minimális értéke, akár pelenkát is. Ráadásul rengeteg a nem tipikus drogos pályaív, éppen a szerek olcsósága miatt: középkorú emberekbe is belefutok, akik már felnőtt fejjel álltak rá a biofűre. Ugyanakkor ez az egész dizájnerdrog-kérdés elsősorban a periférikusabb, szegényebb országok problémája Európában. A legsúlyosabb a romániai helyzet, de nem ismeretlen a téma például Lengyelországban sem. De tavaly például egy portugáliai konferencián tartottam előadást a témáról, ahol a nyugat-európaiak teljesen lefagytak, arrafelé ugyanis egyáltalán nincs ilyesmi.

Mennyire tudja lekövetni a szabályozás a szerek állandó variálását, változatosságát?

2010 után az okozott komoly nehézséget, hogy a „kémikusok” mindig egy molekulát toltak az éppen betiltott variánson, és mivel az adott anyag onnantól kezdve már nem ugyanaz volt, mint az előző, lehetetlen volt lekövetni a változásokat. Akár fél évbe is beletelt egy képlet tiltólistára helyezése. Utána szerencsére létrehozták a C-listát, ahol már vegyületek csoportjai szerepelnek, innentől kezdve egyszerűbb betiltani szereket. Viszont továbbra is nehézséget okoz, hogy a klasszikus kábítószerekkel ellentétben ezekre az anyagokra továbbra sem létezik effektív teszt, vagyis nehéz pontosan és gyorsan megállapítani, éppen milyen anyag hatása alatt áll az adott személy. Ugyanígy a terápia szempontjából is új kihívásokkal szembesültünk, hiszen ezeket is a korábban a piacot uraló kábítószerekre, a heroinra, a kokainra és társaikra szabták, nem a frissen megjelent drogokra. Ráadásul egyre fiatalabbak a szerhasználók, egyre rapidabb lett a használat és a fogyasztók leépülése is, és erre az ellátórendszer sem állt készen. Magyarán szólva egészen más terápiás igényekről beszélünk a klasszikus szerhasználókhoz képest, bár a pályaív ezekben az esetekben is tipikus: amíg jó nekem, hogy használom, nem jut eszembe, hogy változtassak, egy idő után azonban már muszáj, mert különben rosszul leszek. Ekkor már felismerik, hogy jó lenne leállni, de éppen azért nem megy a befejezés, mert rosszul vannak.

Ma már szerencsére működik két tinirehab-intézet Szatymazon, illetve Ráckeresztúron, ahol közösségi élmények révén igyekeznek segíteni a droghasználókon. A lényeg az, hogy lássák: nem KELL használni. A drogproblémára nem az a válasz, hogy nincs itt probléma, jut mindenkinek. Bárki érintetté válhat szülőként, családtagként, barátként, szomszédként, munkatársként. Lehet fiatal szerhasználó, aki már annyira mélyre süllyedt, hogy rájött, le akar állni. Akinek útmutatásra, segítségre van szüksége, hozzánk fordulhat. Saját tapasztalat alapján is segítünk.