Hagyaték és örökösök II .

2018. 04. 30.
|
Címkék: jog  Üzenet a Földnek 
Sorozatunk következő részében arra keressük a választ, milyen lehetőségeink vannak, ha nem kívánunk örökölni. Ez számos okból bekövetkezhet, leggyakrabban az indokolja, ha az elhunyt után tetemes adósság maradt, de előfordulhat, hogy a városi rokon nem tud mit kezdeni az ország másik felében lévő mezőgazdasági földhagyatékkal, esetleg úgy érzi, másnál jobb helye lenne az adott vagyontárgynak. Mit tehet ilyenkor?

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azoknak az ügyeknek a száma, ahol a magas összegű tartozások miatt az örökösöknek alaposan át kell gondolniuk, hogy igényt tartanak-e örökségükre, vagy visszautasítják azt. Amennyiben még a hagyatéki eljárás során tudomásunkra jut, hogy az örökhagyó után maradt adósság, de a vagyon értéke a tartozást meghaladja, vagyis „pluszban vagyunk” és örökölni szeretnénk, úgy lehetőség van arra, hogy az örökösök a hagyatéki hitelezővel, vagyis a jogosulttal egyezséget kössenek. Megállapodhatnak például abban, hogy a követelést meghatározott határidőn belül pénzben megfizetik. Amennyiben az örökösök a követelést nem ismerik el, úgy a hagyatéki hitelező követelését bírósági úton érvényesítheti. Fontos tudni, hogy a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban a vitatott követelésre bizonyítás lefolytatásának nincs helye, arra csak a bírósági eljárásban van lehetőség. Hagyatéki tartozásnak csak az örökhagyó haláláig felmerült követelések minősülnek, vagyis hagyatéki eljárásban csak az örökhagyó haláláig keletkezett gázszámla vagy társasházi közösköltség-tartozás követelhető, ami az örökhagyó halálát követően keletkezett, az már személyesen az örököst terheli, és nem tárgya a hagyatéki eljárásnak.

Ha az örökhagyó után olyan jelentős tartozás maradt, hogy az örökös nem kíván örökölni, lehetősége van arra, hogy a hagyatéki eljárás során visszautasítsa az örökséget.
A visszautasítással gyakorlatilag kizárja magát az öröklésből, és az a következő örökösre száll tovább, aki eldöntheti, hogy elfogadja-e. Ha mindenki visszautasítja, akkor az állam örököl. Visszautasítás esetén, mivel vagyonszerzés nem történt, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy egyre többször fordul elő, hogy az örökös csak jóval a hagyatéki eljárást követően tudja meg, hogy az elhunyt után adósság maradt, így a visszautasítás szóba se jöhet. Ez a helyzet állhat elő például akkor, ha az örökhagyó korábbi közműtartozása később valamely behajtó céghez került. Fontos tudni, hogy az örökös felelőssége az elhunyt tartozásáért korlátozott, mert a tartozásokért csak a hagyaték tárgyaival, illetve annak hasznaival felel a hitelezővel szemben, egyéb vagyontárgyaival nem. Amennyiben pedig már a vagyontárgyakat értékesítette, akkor annak értékével kell helytállnia. Ez azt jelenti, hogy ha például összesen ötszázezer forintot örököltünk, és évekkel később a bank vagy behajtó cég késedelmi kamattal, büntetéssel együtt összesen négymillió forintot követel tőlünk, a teljes követelés kifizetésére az örökös saját vagyonából nem kötelezhető. Az ötszázezer forint örökölt vagyon összegéből a közjegyzői díj és a temetési költség levonása után fennmaradó összeget kell a bank vagy behajtó cég részére megfizetni.

Az örökséget csakis teljes egészében lehet visszautasítani, csak az adósságot nem. (Ez alól a szabály alól két kivétel van. Ha valaki mind végrendelet, mind a törvény alapján örökölne, akkor dönthet úgy, hogy csak az egyik szerint kíván örökölni, és a másikat visszautasítja. A második kivétel pedig a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezés, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklése, mely külön is visszautasítható, ha az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.)

Az öröklésről lemondani előre az örökhagyó életében, az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben lehet, amelyet az örökhagyó és a törvényes örökös köthetnek meg. A lemondással tehát még az örökhagyó életében rendezhetőek az öröklési viszonyok. Ez általában akkor fordul elő, ha testvérek örökölnek a szülő után, de az egyik testvérnek az örökhagyó még életében sokkal többet juttatott, így a szerződéssel a szülő igazságos helyzetet igyekszik teremteni. A lemondás szólhat akár a teljes örökségről, akár annak egy részéről, történhet ingyenesen, vagy akár ellenérték fejében.

A visszautasítás, lemondás mellett lehetőség van a hagyatéki eljárásban megállapodást, úgynevezett egyezséget vagy osztályos egyezséget is kötni. Az örökösök szabadon megállapodhatnak egymással, hogy milyen vagyontárgyakat, milyen arányban örököljenek. Lehetőség van arra, hogy egyes vagyontárgyak öröklését örököstársuknak, vagy akár az úgynevezett kieséses örökös (aki másnak kiesése esetén örökölne, például az örökhagyó gyermeke kiesése esetén annak gyermeke) részére átengedjék ingyenesen vagy akár ellenérték fejében.

Nézzük meg példákkal, milyen lehetőségeink vannak:

1. Lemondás

Az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben már előre le lehet mondani az öröklésről. A szerződést az örökhagyó életében az örökhagyó és a törvényes örökös köthetik meg. A lemondással tehát még az örökhagyó életében rendezhetőek az öröklési viszonyok.

A szülőknek három gyermekük van és egy balatoni nyaralójuk. Lakásukat korábban eladták, hogy a két idősebb gyermek önálló lakáshoz jutását segítsék. A szülők és a legfiatalabb gyermek bérelt lakásba költözött. A szülők halála után a balatoni nyaralót a három gyermek örökölné egyenlő arányban. A szülők azonban harmadik, időközben felnőtt gyermeküket is szeretnék támogatni, ezért a két idősebb gyermekkel öröklésről lemondó szerződést kötnek, melyben a szülők életében ingyenesen lemondanak örökrészükről a testvérük javára. Mivel mindhárman az örökhagyók gyermekei, illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik.

2. Osztályos egyezség

Az osztályos egyezség nem más, mint az örökösök megállapodása a hagyaték felosztásáról, akként, hogy a hagyatéki vagyonból mindegyik örökös részesül. Fontos, hogy csak örökösök köthetik, öröklésük akár végrendeleten, akár a törvényen alapul.

Nehéz Kázmér örökhagyó után összesen 30 millió forint értékű vagyon maradt. Nehéz úrnak az első házasságából 2 gyermeke született, Péter és Anna. Nem sokkal a második gyermek születése után feleségével elváltak. Tíz évvel később Nehéz úr újra megnősült, ebből a házasságból született Kata, azonban második felesége is elvált tőle. A vagyon egy hétmillió forint értékű nyaralóból, egy tizenöt millió forintos lakásból és egy nyolcmillió forint összegű bankszámlán levő megtakarításból áll.

A gyermekek a törvény alapján mindegyik vagyontárgyat fejenként egyharmad arányban örökölnék, azonban ők úgy állapodnak meg, hogy mindhárman egy-egy vagyontárgyat szereznek meg. Örökrészük fejenként 10 millió forint értékű részesedés lenne, de nyilatkozatot tesznek, hogy egymással szemben a hagyatéki vagyon vonatkozásában további követelésük nincs. Mivel az örökösök, Péter, Anna és Kata mindannyian Nehéz úr gyermekei, öröklési illetéket nem kell fizetniük.

3. Egyezség

Az örökösök a hagyatéki eljárásban egyezséget is köthetnek egymással, vagy törvény által meghatározott harmadik személlyel, például a hagyatéki hitelezővel, vagy az úgynevezett kieséses örökössel. A kieséses örökös az a személy, aki másnak a kiesése esetén örökölne.

Az egyezséget, amennyiben arra alkalmas, a közjegyző hagyja jóvá. A jóváhagyott egyezség az I. fokú bíróság végzésével azonos hatályú, vagyis be nem tartása esetén végrehajtásnak lehet helye. Lássunk erre egy példát:

Molnár Mária elvált, egyetlen gyermeke Orsi, akitől egy unokája született. A hagyatéki vagyont Mária lakása, autója, bankszámlája, és dömsödi nyaralója képezi. Mária után a teljes vagyont Orsi örökölné, azonban Orsi nem tud vezetni, és szeretné, hogy 22 éves fia, Dávid nevére kerüljön az autó.

Dávid kieséses örökösnek minősül, mivel édesanyja kiesése (például halála) esetén nagymamája után ő örökölne.

Ahhoz, hogy az autó valóban Dávid nevére kerüljön, neki is el kell mennie a hagyatéki tárgyalásra, és az ajándékot el kell fogadnia. A tárgyaláson tehát Orsi nyilatkozik arról, hogy az autót megörökölni nem kívánja, azt ingyenesen átengedi Dávid javára. Dávid pedig kijelenti, hogy az ajándékozást elfogadja.

Így kettejük között létrejön az úgynevezett egyezség, amit a közjegyző jóváhagy.

Az átengedés lehet ingyenes vagy visszterhes, ettől függően ajándékozási vagy visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. A jelen példánál azonban, mivel az örökhagyó unokája a szerző fél, aki egyenesági rokon, mentes az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség alól.

4. Visszautasítás

Irén hagyatékát lakása és tizenöt darab kis dunántúli szántó parcella, egyenként 25/15000-ed rész szántó illetőség képezi. Korábban ugyanis ennyit kapott Irén a TSZ megszűnésekor, kárpótlásként szülei földjéért. Irénnek gyermeke nem született, egyetlen örököse unokaöccse, Pál, aki Irén elhunyt testvérének gyermeke. Pál Németországban dolgozik kamionosként, ezért a szántóföldekből örökölni nem kíván, a lakásra azonban igényt tart, azt kiadná. A szántó illetőségek öröklését Pál visszautasíthatja, mivel mezőgazdasági föld esetében a részleges visszautasítás megengedett, így lehetősége van arra, hogy kizárólag a lakást örökölje meg. Pál jelen esetben csak a megszerzett lakás után fizet öröklési illetéket, a szántók után nem, hiszen ezeket nem szerezte meg.

Júliusi akció

Dassergo 5 mg filmtabletta

30 db

1 665 Ft

55,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Urostemol® Femina kemény kapszula

40 db

3 695 Ft

92,4 Ft/db
Vény nélkül kapható hagyományos növényi gyógyszer

Voltaren Emulgel Forte 20 mg/g gél

100 g

3 430 Ft

34,3 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Algoflex® Rapid 400 mg lágy kapszula

20 db

1 990 Ft

99,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Neogranormon kenőcs

25 g

1 330 Ft

53,2 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Normaflore Extra 4 milliárd/5 ml belsőleges szuszpenzió

10×5 ml

2 440 Ft

48,8 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Magnézium Béres 375 mg + B6 filmtabletta

30 db

1 745 Ft

58,2 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Artelac® CL szemcsepp

10 ml

1 225 Ft

122,5 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

Neo Citran megfázásra és köhögésre kemény kapszula

16 db

1 675 Ft

104,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 180 Ft

59 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Smecta® 3 g por szuszpenzióhoz

10 db

1 040 Ft

104 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 245 Ft

26,5 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Exoderil® 10 mg/g krém

15 g

1 900 Ft

126,7 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Nicoflex 0,15 mg/20 mg/90 mg kenőcs

50 g

960 Ft

19,2 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Allergodil® oldatos orrspray

10 ml

1 590 Ft

159 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Calcium-D-Sandoz® 600 mg/400 NE pezsgőtabletta

20 db

1 710 Ft

85,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Salvequick® Aqua Resist sebtapasz

28 db

655 Ft

23,4 Ft/db
Orvostechnikai eszköz*

Fenistil® 1 mg/g gél

50 g

2 175 Ft

43,5 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sperti Preparation H® végbélkenőcs

25 g

2 170 Ft

86,8 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Gynoxin® 200 mg lágy hövelykapszula

3 db

1 910 Ft

636,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Analgesin® Dolo 220 mg filmtabletta

20 db

1 240 Ft

62 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cocculine szopogató tabletta

30 db

1 425 Ft

47,5 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer

A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Megjelent a Szimpatika magazin 2019. júliusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el