Szimpatika – Hagyaték és örökösök I .

Tudomásul kell vennünk, hogy örökséget hagyni magunk után nem csak idős korban lehet, ezért – bár erről igyekszünk nem tudomást venni – érdemes felkészülni a váratlan helyzetekre is, és időben dönteni vagyonunk sorsáról, még esetleges halálunk előtt. Cikksorozatunkban a lehetőségeket és megoldásokat vesszük számba.

Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét elsődlegesen ez határozza meg.

De hogy is történik mindez a gyakorlatban?

A halálesetről leggyakrabban a halottkém jelentéséből, az úgynevezett halottvizsgálati bizonyítványból értesül az örökhagyó utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat. Ezzel megindul a hagyatéki eljárás.

Ezt követően az önkormányzat egy nyomtatványt küld az örökhagyó halottvizsgálati bizonyítványban megjelölt hozzátartozójának, melynek kitöltésével nyilatkozik arról, hogy van-e az elhunytnak vagyontárgya és arról, hogy kik lehetnek az örökösök.

Amennyiben van leltározandó vagyontárgy, az önkormányzat elkészíti a hagyatéki leltárt, mely tartalmazza az örökhagyó örököseit, a hagyatéki vagyont, továbbá, hogy maradt-e végrendelet. Fontos kiemelni, hogy sem az önkormányzat, sem az eljárás későbbi szakaszában a közjegyző nem nyomoz, az eltemettetőtől, hozzátartozótól beszerzett adatok és iratok alapján járnak el. Be kell nyújtani például az örökhagyó számlakivonatát, nyugdíjszelvényét, forgalmi engedély másolatot, a tulajdoni hányadot tartalmazó cégkivonatot, adott esetben a végrendelet, tartási-, életjáradéki- vagy öröklési szerződés másolatát. Az önkormányzat intézkedik a tulajdoni lapok beszerzése iránt, és beszerzi a hagyatékbeli ingatlanra vonatkozóan az értékbecslést, az úgynevezett adó- és értékbizonyítványt is, majd továbbítja a teljes iratanyagot az örökhagyó lakóhelye és halálának időpontja alapján illetékes közjegyzőhöz.

A közjegyző a tényállás további tisztázása végett megkereséseket végez, beszerzi például az örökhagyó örökösök által megadott bankszámlájára vonatkozó adatokat, különös tekintettel arra, hogy mekkora az adott számla egyenlege a haláleset, illetve a megkeresés napján, illetve, hogy az örökhagyó jelölt-e meg haláleseti kedvezményezettet.

Tapasztalatom szerint kevesen ismerik és élnek a haláleseti kedvezményezett jelölés lehetőségével, pedig nagyon hasznos és ingyenes lehetőség. Arról van szó, hogy az örökhagyó – vagyis bármelyikünk – még életében saját számlavezető bankjánál egy ingyenes formanyomtatvány kitöltésével elhalálozási rendelkezést tehet, másképpen fogalmazva haláleseti kedvezményezettet jelölhet meg. Ebben az esetben a lakossági bankszámlán levő összeg nem lesz hagyaték tárgya, vagyis a halálesetet követően nem kerül zárolásra, nem kell megvárni a jogerős hagyatékátadó végzést, hogy a kedvezményezettként megjelölt személy hozzájusson a számlán levő összeghez. A haláleseti kedvezményezett személyazonossága igazolása és a halotti anyakönyvi kivonat bemutatását követően juthat a számlán levő összeghez. Ez sokszor megoldás lehet a nehezebb anyagi körülmények között élő örökös számára, nem kell kölcsönkérni például az örökhagyó eltemettetéséhez.

Visszatérve a hagyatéki tárgyaláshoz és a bankszámlához. Sokszor fordul elő, hogy az örökösök nem rendelkeznek pontos információval az örökhagyó számlájáról, csak annyit tudnak, hogy valamelyik banknál valószínűleg volt számlája. Ezt az örökösöknek mindenképpen pontosítaniuk kell, hiszen a közjegyző csak az örökösök által megadott pénzintézeteket keresi meg. Olyan nyilvántartás, amely az örökhagyó összes magyarországi banknál, pénzintézetnél kezelt számláját tartalmazza, nincs. Arra sincs továbbá lehetőség, hogy a közjegyző az összes bankot, pénzintézetet megkeresse, hiszen ez rendkívül megnyújtaná a hagyatéki eljárásokat és óriási költséggel járna.

Miután minden adat rendelkezésre áll, a közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalást.

Mi történik a hagyatéki tárgyaláson?

A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző először számbaveszi a megjelenteket. A megidézettek személyesen vagy meghatalmazott útján vehetnek részt. Más családtag, rokon kísérőként eljöhet velünk, ha a többiek hozzájárulnak, a tárgyaláson hallgatóságként jelen lehet, azonban a kísérő az eljárásban nem vesz részt, a tárgyalás rendjét semmi esetre sem zavarhatja. Fontos, hogy meghatalmazottként nem mindenki járhat el, csak akinek a törvény lehetővé teszi.

A közjegyző a számbavételt követően ismerteti a hagyatéki leltárt, az ügyben addig keletkezett iratokat, vagyis megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben, majd meghozza a hagyatékátadó végzést.

A cikksorozat következő részében arról lesz szó, hogy milyen lehetőségeink vannak, ha nem kívánunk örökölni, mit tehetünk a közjegyző végzése ellen, és hogy mi történik akkor, ha az örökösök között vitás kérdések merülnek fel.