Nem kívánt társ: a depresszió

2017. 12. 01.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A depresszióról rengeteget olvashatunk és hallhatunk, ám ennek ellenére Magyarországon még mindig nem ment át teljesen a köztudatba, hogy pontosan mit is takar ez az elnevezés, és mikor van szükség komoly terápiára. Dr. Lakatos László pszichiáterrel beszélgettünk.

Dr. Lakatos László pszichiáterLétezik-e bármiféle protokoll arra nézve, hogy mikortól írnak fel gyógyszert egy depressziós betegnek? Hol húzódik a határvonal?

Abban az értelemben nem létezik protokoll, hogy ettől és ettől a ponttól kezdve kötelező gyógyszert írni. Viszont ha a kétféle diagnosztikai rendszer alapján fennáll a major depresszió állapota, ebben az esetben lehetőségként felmerül a gyógyszeres kezelés is. Erre természetesen a páciens mondhatja, hogy nem kér gyógyszert – innentől az orvoson múlik, hogy rá tudja-e beszélni. Összességében azt tudom mondani: amennyiben fennáll a diagnózis, a mai tudásunk szerint jobban járunk, amennyiben a komplex kezelés részeként igazolt, hatékony gyógyszeres terápiát is folytatunk, viszont ez csak a beteg beleegyezésével történhet. Sajnos a közvélemény ilyen-olyan okok miatt nagyon elutasító ezzel szemben, az orvos sok esetben legfeljebb megpróbálhatja megváltoztatni, eloszlatni a betegek ellenérzését. Amennyiben ez nem sikerül, maradnak az egyéb technológiák, pszichoterápiás lehetőségek.

Ön szerint mennyire van egyáltalán tisztában a hazai közvélemény a depresszió pontos mibenlétével?

Ezen a téren szerintem jó irányba változik a helyzet, de továbbra is óriási szükség van rá, hogy hiteles képet adjunk a valóságról. Ez az orvosok, illetve minden szakember felelőssége, aki tehet valamit ennek érdekében. Magyarán szólva ésszerű, józan, közérthető egészségnevelésre van szükség, és így oldhatók a tévhitek, az előítéletek. Vagyis az orvosnak is meg kell magyaráznia a betegnek, hogy miért írta fel az adott gyógyszert, és azt miért fontos szedni, ha ugyanis ezek a feltételek nincsenek meg, hiába tud valaki a saját betegségéről, rossz lesz az együttműködés. Amikor az orvos azt mondja a betegnek, hogy antidepresszív gyógyszert kellene szednie, sokan csak bólogatnak, de valójában nem értik, miről van szó, mert vagy nem mernek kérdéseket feltenni, vagy mert erre nincs is lehetőségük. Ezért aztán rengetegen ki sem váltják a felírt készítményt, vagy kiváltják ugyan, de nem szedik be.

Miközben nálunk ez a helyzet, az is általános vélekedés, hogy a tengerentúlon „túlgyógyszerezik” a depressziós betegeket. Megfelel ez a kép a valóságnak?

Az Egyesült Államokban sem javasolnak könnyebben gyógyszeres kezelést a depressziós betegeknek, mint nálunk, csak éppen arrafelé eleve elfogadottabb a pszichiátriai szolgáltatások igénybevétele, jobb a hozzáférhetőség, és könnyebben megfogadják a betegek is az orvos tanácsát. Emiatt tényleg magasabb az egy főre eső antidepresszáns-forgalom mennyisége, viszont ebben az is benne van, hogy Magyarországon eleve kisebb esélye van a betegeknek eljutni a szakszerű kezelésig. Nálunk még a nem gyógyszeres kezelések szükségességét is jóval nehezebb keresztülverni… Mint mondtam, a lakosság körében nagyon negatív a pszichiátriai kezelés megítélése, mint ahogy a klasszikus orvosi kezelés ázsiója is romlik, és például a természetgyógyászoknak rengetegen jobban hisznek.

Az utóbbi hónapokban több ismert személyiség is öngyilkosságot követett el depresszió folyományaként, és ennek kapcsán rengeteget cikkeztek a médiában a szorongásoldók, antidepresszánsok vélt vagy valós veszélyességéről. A benzodiazepinek kapcsán konkrétan felmerült, hogy a megengedettnél hosszabb ideig vagy nagyobb dózisban még labilisabbá teszik a betegeket, és növelik az öngyilkosság kockázatát. Igaz-e ez?

Statisztikai szinten ez egészen biztosan nincs így. Kissé kifacsart példát mondok, de a lényeg érthető lesz belőle: a daganatos megbetegedések elleni szereket a daganatos betegek szedik, vagyis ha valaki megnézi a halálozási statisztikákat, akár azt a következtetést is levonhatja ezekből, hogy ezek a szerek daganatokat okoznak. Ez viszont nyilvánvalóan csak látszólagos és félrevezető ok-okozati összefüggés, a statisztika rossz értelmezése. Aki depressziós, fokozottan veszélyeztetett, és sokkal komolyabb öngyilkossági rizikónak van kitéve, mint aki nem depressziós. Kivételes esetekben természetesen előfordulhat, hogy valaki indirekt módon rosszabbul lesz a terápia mellékhatásaként. Olyan is történhet, hogy mivel a gyógyszerek nem hatnak azonnal, és nem igazolják a beteg várakozásait, emiatt még kétségbeesettebbé válik. Olyan gyógyszer azonban nem létezik, ami elkezdi mozgatni a beteg kezét, és előszedeti vele a szekrényből a veszélyes mérget vagy a revolvert. Egyes kábítószerek hatására elveszítheti valaki a józan ítélőképességét, de az antidepresszánsoknak nincs ilyen hatásuk. Meggyőződésem, hogy az említett összefüggések csak látszólagosak vagy indirekt jellegűek. Ezzel szemben vizsgálatokkal igazolt tény, hogy az öngyilkosság kockázata, illetve a tényleges öngyilkossági halálozás aránya is sokkal inkább a nem kezelt depresszióban növekszik meg. Az említett benzidiazepinek egyébként nem depresszió elleni, hanem köznyelven nyugtató, tüneti szorongásoldó gyógyszerek, amikkel a legnagyobb gond az lehet, hogy hozzászokás, függőség alakulhat ki, amivel foglalkozni kell, míg az antidepresszív gyógyszereknél ez a probléma nem áll fenn.

Említett egyéb terápiás lehetőségeket is…

Például az alvásmegvonás igazoltan hatékony technológiának számít. Ezt a módszert hetente egyszer-kétszer lehet alkalmazni akár teljes, akár részleges formában: ilyenkor azt javasoljuk a betegnek, hogy próbáljon meg valamilyen tevékenységgel megtölteni egy éjszakát teljesen alvásmentes formában, vagy részlegesen, az alvás második fázisának megvonásával. Utóbbi esetben az az instrukció, hogy a megszokott lefekvést követően jóval korábban keljen fel, és megtervezett tevékenységgel töltse el az időt. Mindez igazolt kompenzáló mechanizmusokat indít el az idegrendszerben, ami jótékony hatást gyakorol a betegekre. Vagy ugyanígy hatékony lehet a fényterápia is, főleg az őszi-téli periódusban, amikor gyakrabban mutatkoznak depressziós tünetek. Ebben az esetben bizonyos spektrumú, a nap fényét utánzó plusz fényforrás napi alkalmazásának van jól igazolt, bizonyított terápiás effektusa. Persze a legjobb, ha a beteg télen is el tud utazni valami napfényes helyre, de ezt érhetően nem mindenki engedheti meg magának.

Gyógyítható-e véglegesen a depresszió, vagy élethosszig tartó, időről időre kiújuló állapotról beszélünk?

Ezt általában nem lehet előre tudni, és a beteg aktuális állapota alapján nem is tudjuk megítélni. Vannak betegek, akiknél életük egy adott pontján sok negatív esemény, stressz hatására megadja magát az idegrendszer, és ez az állapot ördögi körként depresszióba torkollik. Ezt a helyzetet a megfelelő gyógyszeres, pszichoterápiás kezeléssel sikerülhet egyenesbe hozni, és amennyiben magának a betegnek is jobb rálátása lesz arra, hogy mi okozhat gondot neki, végleges gyógyulás is bekövetkezhet. Még akkor is, ha egy darabig fenntartó kezelést alkalmazunk a visszaesés megelőzése érdekében. Vagyis a válasz teljesen egyértelműen igen. Ugyanakkor más páciensek a fokozott hajlam alapján újra és újra depresszióba esnek. Az előző depressziós állapot megléte természetesen mindenki esetében rizikófaktor, vagyis az ilyen emberek fokozott figyelmet igényelnek a hozzátartozók, a barátok részéről. Az ő felelősségük is, hogy az illető beteg hamarabb kerüljön megfelelő szakemberhez, ha ismét kiújulni látszik a betegség.

Mennyire rímelnek egyébként a statisztikák a valóságra azt illetően, hogy hány embert érint a probléma?

Számos elég komoly vizsgálatot végeztek a depresszió kapcsán Magyarországon és nemzetközileg is. Ezek alapján körülbelül minden ötödik embernek van esélye arra, hogy élete során valamikor legalább egyszer bizonyos ideig tartó, már betegségnek, major depressziónak tekinthető állapotba kerüljön. Ez ugyanis egy kritériumrendszer alapján határozható meg, bizonyos tüneteknek bizonyos időn át fenn kell állniuk a diagnózishoz. Ilyen feltétel például, hogy a tünetek legalább két hétig álljanak fent: vagyis az illetőt huzamosabb ideig nagyon határozott, tartós rosszkedv kerítse hatalmába, képtelenné váljon átélni a mindennapi életben az örömérzetet, ami előzőleg megvolt. És vannak fizikai tünetek is: étvágytalanság, fogyás, alvászavar, kellemetlen és nehezen magyarázható testi tünetek. A gondolkodásmód is megváltozik: az illető negatívan látja a dolgokat, önmagát, a jövőjét, egész komolyan megjelenő öngyilkossági fantáziák, halálvágy jellemzi, netán meg is próbálkozik végezni magával, esetleg kedélyjavítás, szorongásoldási célból különböző szerekhez, elsősorban alkoholhoz nyúl. A felsoroltak mind-mind a tünettan részei. A kérdésre visszatérve: élete során az emberek mintegy 20 százalékát érinti a probléma, amennyiben szűkítjük az intervallumot, egy hónap alatt 7-8 százalék a kockázat. Vagyis az arányok nem alacsonyak. De nem is ismernek fel minden esetet, és ha igen, az sem garancia arra, hogy a beteget kezelik, vagy megfelelően kezelik. Ez tehát csak a jéghegy csúcsa.

 

Nyereményjátékok

Megfejtő

Kalandozzon velünk, legyen Ön is Megfejtő!

»

Kvíz

Olvassa el a Szimpatika magazint és válaszoljon a kérdésekre!

»

Tematikus kvíz

Böngésszen a honlap cikkei között és válaszoljon a kérdésekre!

»

Facebook játék

Egy könnyű kérdés – egy fantasztikus nyeremény

»

A nyitólapról ajánljuk

#KORONAVÍRUS

Márciusi akció

Cartidol 100 mg/g gél

50 g

1 549 Ft

31 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres PrimoMed sebápoló spray

60 ml

2 199 Ft

36,7 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköznek minősülő orvostechnikai eszköz*

BioCo Porc & Izom Csont Komplex kondroitinnel filmtabletta

120 db megapack

4 299 Ft

35,8 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Robitussin™ Antitussicum szirup

100 ml

1 899 Ft

19 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Septofort tabletta

24 db

1 449 Ft

60,4 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Eurovit D-vitamin Forte 3000 NE tabletta

90 db

2 299 Ft

25,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Bánó fokhagyma galagonya fagyöngy kapszula

100 db

3 899 Ft

39 Ft/db
Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény

Magnisteron magnézium tabletta férfiaknak

30 db

2 099 Ft

70 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Sinupret® bevont tabletta

50 db

2 699 Ft

54 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

2 249 Ft

140,6 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres Csepp Extra belsőleges oldatos cseppek + C-vitamin Béres 50 mg tabletta

4×30 ml + 120 db

4 999 Ft

Vény nélkül kapható gyógyszer

Neo Citran Max köptetővel por belsőleges oldathoz

10 tasak

2 899 Ft

289,9 Ft/tasak
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dentinox fogínygél gyermekeknek

10 g

1 949 Ft

194,9 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

SYSTANE® Ultra nedvesítő szemcsepp

10 ml

2 649 Ft

264,9 Ft/ml
Gyógyászati segédeszköz*

Algoflex Duo 400 mg/100 mg filmtabletta

24 db

2 599 Ft

108,3 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 149 Ft

24,4 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Nottevit Immuno Sleep kapszula

30 db

3 499 Ft

116,6 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Panadol Rapid 500 mg filmtabletta

24 db

1 149 Ft

47,9 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Xilomare® 1 mg/ml oldatos orrspray

10 ml

1 749 Ft

174,9 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Calcium-Sandoz pezsgőtabletta

20 db

1 649 Ft

82,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Cataflam Dolo Rapid 25 mg lágy kapszula

20 db

2 549 Ft

127,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres Szemerő Lutein FORTE filmtabletta

90 db

7 299 Ft

81,1 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Visine® Classic 0,5 mg/ml oldatos szemcsepp

15 ml

1 899 Ft

126,6 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2021. márciusi száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el