Szimpatika – CO – a „néma gyilkos”

A szén-monoxid színtelen, szagtalan és íztelen gáz, mely a földgáz, fa, szén, faszén, fűtőolaj, parafin, benzin, propán, bután, stb. anyagok égése nyomán keletkezik

 Erősen mérgező és mivel jelenlétét emberi érzékszervekkel nem lehet felismerni, a szén-monoxidot „Néma gyilkos”-nak is nevezik.,A szén-monoxid (CO) tökéletlen égéskor keletkezik, és mivel az oxigénnél 300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz, súlyos oxigénhiányt okoz a szervezetben, károsítva az agyat, a tüdőt, a szívet. Tartós belélegzés esetén akár halálhoz is vezethet, de gyakran időben elkezdett kezelés mellett is maradandó károsodást okoz.

Az enyhe CO mérgezés tünetei a fejfájás,kábultság, szédülés, zavartság, egyensúly-vesztés, émelygés, hányinger, hastáji fájdalom. Illetve nagyon jellemzőek az influenzaszerű tünetek. Hasonló tüneteket más, kevésbé veszélyes betegség is okozhat, ezért a mérgezést szenvedő hajlamos elbagatellizálni a problémát.

Ahogy halmozódik a szén-monoxid a szervezetedben, úgy erősödnek a tünetek.A mérgezés későbbi fázisaiban izomgörcsök, hányás, bénulás, majd a legsúlyosabb esetekben eszméletvesztés és fulladás lép fel, végül beáll a halál.

Az enyhe, vagy észrevétlen szén-monoxid mérgezésnek később is jelenhetnek meg tünetei, hatásai. Ilyen hatás lehet a zavarodottság, emlékezetkihagyás, koordinációs zavarok. Tapasztalatok szerint a mérgezést elszenvedők zöme maradandó károsodás nélkül felépül, de a mérgezettek 10-15%-nál maradó szív-, agy- és idegrendszeri károsodás léphet fel. Különösen érzékenyek a szén-monoxid mérgezésre a várandós anyák és magzataik, csecsemők, kisgyermekek, idős-, vagy beteg emberek, de a kisállatok is.

Bár a tüneteket nehéz felismerni, ha szén-monoxid mérgezés szempontjából potenciálisan veszélyes helyiségben tartózkodunk (kazánház, fürdőszoba, garázs), esetleg többször, több családtagnál is ugyanott jelentkeznek a panaszok, mindenképp gyanakodjunk a mérgezés lehetőségére! Ha a fenti tüneteket észleljük, azonnal menjünk szabad levegőre, hívjunk segítséget!

Mik lehetnek a szén-monoxid mérgezés figyelmeztető jelei?

Veszélyes szén-monoxid képződésre, illetve enyhe szén-monoxid mérgezésre utaló jelek lehetnek:

Ha a gázláng a tűzhelyen, fűzőlapon, kazánban helyenként sárgás színű.

Kémény bekötések helyén, vagy a kémény vonalában a falon kormozódás tapasztalható.

Influenza jellegű tünetek láz nélkül.

A házban lakó kisállatok (kutya, macska, tengerimalac, stb.) váratlan megbetegedése vagy halála.

Ha a család több tagjának is egyszerre alakulnak ki hasonló tünetei.

Ha a tünetek (fejfájás, szédülés) gyorsan elmúlnak, ha elhagyjuk a lakást, de rövid időn belül újra jelentkeznek, miután hazaérünk.

Ha a tünetek szezonálisan jelentkeznek, például jellemzően a fűtési szezonban.

A statisztikai adatok szerint évente 10-30 ember szenved halálos szén-monoxid mérgezést Magyarországon. Az enyhébb lefolyású mérgezések számát megbecsülni sem lehet,Lehetséges veszélyforrás minden olyan készülék, amely fosszilis tüzelőanyagot (gáz, olaj, fa, szén, egyéb) használ fel működése során:

Gázzal működő

kazán;

konvektor;

vízmelegítő;

tűzhely;

főzőlap;

hősugárzó;

Fával, olajjal, szénnel, vagy egyéb tüzelőanyaggal fűtött

vegyestüzelésű kazán;

kandalló;

kályha;

cserépkályha;

korszerű faelgázosító kazán és a pellet kazán;

kerti grill;

szén-monoxid forrás még a kerti hulladék égetés is.

Hogyan kerülhetjük el a veszélyt?

1. A beépített készülék konstrukciója megfelelő legyen, tehát csak olyan tüzelő berendezéseket használj, melyek a vonatkozó szabványoknak megfelelnek, hibátlan és biztonságos működésre alkalmasak. Ide tartozik a füstgázelvezető kémények szakszerű kialakítása és megfelelő műszaki állapota is.

2. A készüléket megfelelő szakképesítéssel és szakvizsgával rendelkező szakember szerelje fel és a gyártó és a vonatkozó szabványok előírásainak megfelelően helyezze üzembe. A megfelelő működéshez például a gázkazánokat mérőműszer segítségével kell gondosan beállítani.

3. A tüzelő berendezéseket az előírások szerint rendszeresen karban kell tartatni. Ez elsősorban a kazánokra, valamint a kéményekre vonatkozik. Mind a kazánokat, mind a kéményeket évente ellenőriztesd, szükség esetén tisztíttasd, valamint a kazánokat, vízmelegítőket újra állíttasd be. A karbantartási feladatokat is kizárólag arra képzett szakember végezheti.

4. A készülékek üzemeltetése, használata során kövessük a gyártó előírásait, elsősorban ügyelve arra, hogy a készülékekben az égéshez szükséges levegő kellő mennyiségben rendelkezésre álljon, nem szabad például a szellőző nyílásokat letakarni, betömni. Ha a kazán az égéshez szükséges levegőt a lakótérből kapja, a tömör légzárású nyílászárók, a konyhai elszívó, de akár a WC szellőztető ventillátora is előidézheti a szén-monoxid lakótérbe jutását.

A három legfontosabb lépés a CO mérgezés elkerülése érdekében:

1. Telepítsünk megbízható, a szabványoknak megfelelő CO riasztót!
2. Végeztessünk rendszeres karbantartást a gázkészülékeken és egyéb tüzelő berendezéseken!
3. Ismerjükmeg és ismerjük fel a jeleket és a mérgezés tüneteit!

A szén-monoxid vészjelző csak akkor nyújt biztonságot, ha megfelelően került elhelyezésre. A CO vészjelző helyes elhelyezéshez vegye figyelembe, hogy: a szén-monoxid vészjelző riasztásának hangját éjjel a hálószobában is olyan hangerővel lehessen hallani, hogy arra felébredjen; elképzelhető, hogy a lakásába több vészjelző elhelyezése is indokolt.  A szén monoxid vészjelzőt olyan módon rögzítsük, hogy ne legyen könnyen eltávolítható, ne dőljön fel.

Mivel a szén-monoxid  a levegőnél valamivel könnyebb gáz,  fontos tudni, hogy a lakás magasabb részein gyűlik fel először. A szerkezetet legalább másfél méter magasra kell helyezni, de egyes tanácsok szerint a falon elhelyezett készüléknek az ajtók és ablakok felső élének közelében, de a plafontól legalább 15 centiméterre van jó helye. A hatékony védelem érdekében fontos, hogy minden olyan helyiségbe kerüljön érzékelő, ahol lánggal égő berendezés van. A pontos hely meghatározásához a legjobb, ha szakember segítségét kérjük, de általános tanácsokat a készülék mellé kapott tájékoztatóban is találni.

Tehát ajánlott évente ellenőriztetni a kéményt, s rendszeresen szervizeltetni a lakásban működő gázkészülékeket is. A gázos szakemberek számos konkrét tanácsot szoktak adni - például nagyon nem javallott páraelszívó, légelszívó vagy a nyílt égésterű, kéményes kandalló használata olyan légtérben, ahol kéményes gázkészülék is működik, mivel a tapasztalatok szerint az elszívók (sőt, a kandalló!) képesek megfordítani a kéményben az áramlást. Veszélyes lehet (s már most is számos tragédia forrása), ha anélkül váltunk energiatakarékos, tökéletesen záródó ajtóra, ablakra, hogy közben gondoskodnánk a lakásban működő nyílt égésterű gázkészülék levegőellátásáról.