Szigetelés okosan

Régen valóban kevesebb probléma volt a téli, illetve a nyári hőszigeteléssel?
A helyzet régebben sem volt jobb vagy más, egyszerűen csak megváltoztak a komfortigények. Mára természetessé vált, hogy minden lakásban van fűtés, hűtőszekrény, mosógép, tévé, számítógép, és minden negyedik magyar család otthonában van légkondicionáló is. Ezek a berendezések nagyon sok energiát fogyasztanak, közben növelik az üvegházhatást okozó szén- dioxid-kibocsátás mértékét is, és terhelik a Föld légkörét. A természetes anyagokból készült hőszigetelés árnyékolással együtt nyáron 5-7 °C-kal is csökkenti a lakások belső hőmérsékletét, vagyis hatékony és környezetbarát megoldás az időjárás elleni védekezésben, csökkenti a villany- és fűtésszámlák összegét, valamint a CO₂-kibocsátást is.

Azt hallani, hogy a családi házak a legpazarlóbbak, pedig az ember azt gondolná, hogy egy panelnél nincs rosszabb. Ez valóban így van?
Bár sok lakótelep van Magyarországon, a lakosság 70%-a, azaz mintegy 7 millió ember családi házban él. Ezek a lakóépületek természetszerűleg arányosan több energiát fogyasztanak, mint egy több oldalról körbevett társasházi lakás. A panelprogramhoz egyre több társasház csatlakozik, vagyis nő a korszerű panelek száma. A családi házak mintegy háromnegyede 1980 előtt épült, és az energetikai állapotuk nagyban elmarad európai társaikétól, így nem meglepő, hogy a lakóépületek energiafogyasztásának és pazarlásának körülbelül 80%-áért a családi házak a felelősek. Pedig, ha egy családi házat 15 cm vastagságú, korszerű kőzetgyapot szigetelőanyaggal megfelelően hőszigetelünk, annak a fűtésigénye akár 50%-kal is csökkenthető.

Egy családi ház utólagos szigetelése igen költséges. Mit tehet, aki mégis belevág? Mennyi idő alatt lehet „nullszaldós” egy ilyen beruházás?
Ma már hitelből is érdemes elvégeztetni a hőszigetelést. A költségek fedezésére ugyanis elérhető olyan lakástakarékkal kombinált hitel, amihez nem kell önerő, és még 30%-os állami támogatást is kap az igénylő. Mivel a homlokzati- és tetőszigetelés alkalmazásával is akár 40%-kal csökkenthető a rezsiköltség, a hőszigetelés önfinanszírozó lesz, vagyis a szigeteléssel elért megtakarítás fedezheti a hitel törlesztését. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átlagos, 100 m 2 -es ingatlan 45 ezer forintos, átlagos havi fűtésszámlája – megfelelő nyílászárók és a megváltozott hőigényhez alkalmazkodni képes kazán megléte esetén – 45-50%- kal is csökkenhet az utólagos hőszigetelés hatására már az első télen.



Mennyire tud környezetbarát módon működni egy családi ház utólagos hőszigetelése?
Idén augusztus 2-ára esik az úgynevezett Ökológiai Túllövés Napja. A természet ettől a naptól már nem képes újból előállítani annyi energiát, mint amennyit elhasználtunk. Utána már a bolygó jövő évi erőforrásait éljük fel. Ez a nap minden évben egyre hamarabb jön el, ami riasztó tendencia. Mivel Magyarországon a teljes energiafelhasználás harmadát a lakossági fogyasztás teszi ki, mi úgy látjuk, hogy a lakóépületek energiaszükségletének csökkentése komoly lehetőség lehet a környezetvédelmi célok elérésében is.

Mi a helyzet azokkal, akik most építkeznek? Mire érdemes odafigyelniük?
A kötelező előírások betartásán túl a legfontosabb, hogy minőségi szigetelőanyagokkal és szakemberekkel végezzék el a munkát. Sokan úgy próbálnak spórolni a kivitelezésen, hogy rokonokkal, barátokkal kalákában dolgoznak, aztán csodálkoznak, miért fagyoskodnak az új házban télen, és miért szökik az egekbe a fűtésszámla.