Első földrengésem

2017. 06. 30.
|
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra.
A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Volt egyszer egy fiatal lány, aki elindult világot látni. Egészen pontosan Vácról Japánba. Az ott töltött év azonban – amellett, hogy életre szóló élményekkel szolgált – olyan nehézségek és akadályok elé állította, amik a jóval tapasztaltabbakat is megtörhették volna. Ő kiállta a próbákat. Helyén volt az esze és a szíve, s úgy jött haza, hogy nemcsak 18 éves lett, hanem felnőtt is. Ami manapság annyira ritka, hogy Molnár Fanni már önmagában ezért érdekes lenne. De nem csupán ezért az.

Miért éppen Japánba szerettél volna menni?

Már kiskoromban is nagyon vonzott az ázsiai kultúra. Az egész régió érdekelt, de különösen szerettem a japán filmeket, mert teljesen más világba vittek, mint amilyen Európa: én egészen varázslatosnak találtam.
Vác kapcsolatban áll egy Japán nevű japán várossal, először oda mehettem ki két hétre, iskolai szervezésben. Olyan nagy élmény volt, hogy hazaérve vissza sem váltottam a pénzemet – tudtam, hogy Japánban szeretnék tölteni egy évet. Az utolsó előtti pillanatban jelentkeztem egy nemzetközi cserediák-programra, amellyel végül tavaly márciusban sikerült kiutaznom Dél-Japánba, Kobayashiba. Ez egy Vácnál kétszer nagyobb, kb. 45 ezres város.

Kicsit sem féltél?
Nem, csak izgultam. A kiutazást hosszú procedúra előzte meg, közben tanultam japánul, lelkileg is készültem. Az indulásomkor a családom és a barátaim sírtak, de én nem: már alig vártam, hogy Japánban legyek. Tudtam, hogy egy év hosszú, de gondoltam, interneten tartjuk a kapcsolatot. Ehhez képest az első fél évben alig tudtunk kommunikálni, mert nem volt internet se a fogadócsaládomnál, se egy kávézóban. Ezt nehéz elhinni Japánról. Néha telefonon beszélhettem anyuékkal, de nagyon röviden.
A kapcsolattartást a fogadószülők szabályozzák a csereévben, ahogy mindent – a saját értékrendjüknek megfelelően, amely sokszor teljesen más, mint a miénk. Én csak 3 három hónapot töltöttem az első családnál, azután szerencsére máshová kerültem, de az első időszak iszonyú nehéz volt. Az anya elvárta, hogy segítsek a háztartásban, és foglalkozzak a három kisgyerekkel, holott a cserediákság nem erről szól.
Én reggel 6-kor keltem, az iskolában töltöttem az egész napot, mert a japán diákok szinte ott élnek. Új volt minden, a környezet, az órák, a nyelv, és mire hazaértem 7 -8 körül, annyira elfáradtam, hogy gyakran enni se maradt erőm, pedig borzasztó éhes voltam.

Mi volt számodra a legnehezebb?

Lehet, hogy furcsa, de a biciklizés az iskolába és vissza: egy-egy órás út a hegyes-völgyes tájon. Nem szoktam hozzá ilyen fizikai terheléshez, ráadásul jóval kevesebbet ehettem, mint itthon. Minden gyerek hazulról vitt ebédet, a félórás szünetben ettünk. Én leginkább rizst meg tojást kaptam, ezzel kellett estig kibírnom, otthon meg gyakran még két óra eltelt, míg vacsoráztunk. Sokszor elaludtam addigra.

Nem tudtál magadnak külön is vásárolni?
Nem nagyon voltak boltok útközben, úgy, mint nálunk. Mikor viszont mégis sikerült beszereznem valami kis életmentő nasit, abból csak konfliktus lett, hogy a szobámban „morzsázom”. De azt nem engedték, hogy a konyhában bármit is tartsak.
Japánban más az életforma, mások a szabályok, és a gyerek dolga a szabálykövetés. A fogadóanyám nem éheztetni akart, csak nem értette, hogy az a terhelés, ami nekik természetes, nekem nem az. Le is fogytam alaposan. Nyáron elestem a biciklivel, elájultam, és kórházba kerültem, mert csúnyán megsérült a térdem. Akkor infúziót is kaptam, hogy feljavítsák a fizikai állapotomat.

Próbáltál fogadócsaládot váltani?

Szerettem volna, de nem egyszerű. Minden cserediákra egy patrónus vigyáz –- őrangyaloknak hívják őket –, de én alig láttam az enyémet. Mikor kijött látogatni, csak a család jelenlétében találkozhattam vele; nem mertem szólni. Egy srác próbált másik családhoz kerülni, mindenre panaszkodott, ami nekem is ellenszenves volt, és nem ért el semmit. Én inkább nem panaszkodtam, de megszerveztem, hogy a nyarat máshol töltsem. A cserediákok nem utazhatnak év közben, ez is szabály, de jutalomként egyvalakivel kivételt tesznek. A 150 diák közül engem választottak. Azt nézték, ki meddig jutott a japán nyelvben, hogyan bánik a kisebb gyerekekkel, mennyi önkéntes munkát vállalt. Én sokat önkénteskedtem, már csak azért is, mert nem szerettem otthon lenni. „Szórakozni” nem engedtek el a szülők, de iskolai programra igen. Ennek köszönhetem életem legfantasztikusabb nyarát.



Hol töltötted?

Eljutottam Tokióba, amivel régi vágyam teljesült! Az ottani vendéglátóim nagyon aranyosak voltak, mindennap vittek kirándulni, egyetemi nyílt napokra. Esti programokhoz meg a közösségi oldal cserediák-csoportjában kerestem társaságot.
Tokió pezsgő világváros, tele külföldiekkel, nyitott, de hagyományszerető – én ilyen Japánra készültem. Ősszel vissza kellett mennem Kobayashiba, de sikerült családot váltanom. Cserediáknak lenni akkor ideális, ha veled kb. egykorú gyerek van a családban, aki majd szintén utazik, tudtok tanulni egymástól, gyakoroljátok a nyelvet. Én a túlhajszolt kisgyerekes szülők után egy nagyon kedves gyermektelen házaspárhoz kerültem. Kicsit a ló másik oldalára estem: agyonkényeztettek.

A japán iskolában hogy boldogultál?

Egy erős gimi legjobb osztályába tettek be, jómódú családok top egyetemekre készülő gyerekei közé. Első nap be kellett mutatkoznom az egész iskola előtt japánul. Nagyon sokan odajöttek hozzám más osztályokból, bulikat szerveztek nekem. Sajnos a fogadócsaládom nem nézte jó szemmel, ha későn mentem haza, úgyhogy a hívások aztán elmaradtak. A tanárok aranyosak, segítőkészek voltak, igyekeztek bevonni mindenbe. Nem kellett az összes tantárgyat tanulnom, viszont tanítottam angolt alsósoknak.
Részt vettem egy angol nyelvű vitakörben is, amit irtóra élveztem. Főleg, mert oda a nagyon kedves fiú osztálytársaimmal jártam, akik kezdettől elfogadtak, segítettek. Más osztályokból lettek barátnőim is, de velük csak az ebéd utáni kötelező iskolatakarításon tudtam együtt lenni. A saját osztálytársnőim kiközösítettek, ami borzasztóan fájt. „Probléma” voltam a szemükben, aki nem beszéli jól a nyelvet, nem ismeri a szokásokat, eltéved – akivel fárasztó foglalkozni. Egy osztálytársnőm iskolán kívül mindig kereste a társaságomat, barátkozott, de az osztályban úgy tett, mintha semmi köze nem lenne hozzám. Mondta, hogy ne haragudjak, de különben ő is perifériára kerülne. Ez talán rosszabb, mintha valaki nyíltan ellenséges. Engem is nagyon bántott.
A mélypont talán az volt, amikor ebédszünetben le akartam ülni egy csoport lányhoz, és egyikük rám szólt, hogy nem ehetek velük. A fiúk sajnos külön ebédeltek. Szóval, egyedül ettem…, aztán felfedeztem, hogy csomó lány egyedül eszik, sőt, egész nap egyedül van. Először furcsálltam, de néha tényleg jobb egyedül, mint elviselhetetlen hangadók táborában.



Sikerült azért igazi, mély barátságokat kötnöd?
Igen. Így kevésbé szenvedtem a lányoktól is, akik átnéztek rajtam. Rengeteget segített, hogy táncolni kezdtem. Megismerkedtem egy hetven körüli apró nénivel, aki tradicionális gésa-táncot tanított. A gésa szó talán megtévesztő. Ez a néni nem gésa volt, hanem táncművész. A gésák ismerték ezt a táncot, de tőlük sok mást is vártak. Önmagában a tánc az érzelmek kifejezéséről szól, nem a csábításról. Minden apró mozdulat konkrét jelentést takar, szigorú szabályok alapján épülnek a gesztusok és a mimika. Én régen balettoztam, de most már a gésa-tánc sokkal közelebb áll hozzám: életem egyik legnagyobb élménye, hogy megtanulhattam. A néninek már az otthona is olyan, amilyet a filmekben láttam, kimonókkal, szárított virágokkal… Beléptem, és azt éreztem: ez, önmagában megérte a megpróbáltatásokat. Nagyon összebarátkoztunk, felajánlotta, hogy ingyen tanít. Magánórára jártam hozzá naponta. Mint kiderült, régi álma volt, hogy egy európai lánynak átadhassa a tudását. Unokájaként bánt velem, sütivel etetett, ha esett, hazavitt. Csodálatos volt tanulni tőle. És mielőtt eljöttem, megajándékozott egy valódi kimonóval!

Nézem a fotóidat, nagyon jól áll Neked a kimonó. Hogy kerültél esküvői kimonó-bemutatóra hogy kerültél?

A tanárnőt gyakran hívták jótékonysági estekre a tánccsoportjával, és általában engem is vittek. Részt vehettem a táncbemutatókon a csoportjába járó többi lánnyal, akikkel szintén jóban lettem. Egy fellépés után a szervezők megkerestek, hogy lenne-e kedvem az őszi fesztiválon kimonó-modellnek lenni. Persze, igent mondtam! Nagyon élveztem; ezekben a gyönyörű ruhákban vonultunk át a városon.

Igaz, hogy nem fűtenek Japánban?
Igen. Az nagyon kemény volt. Beszereztek a kedvemért egy olajkályhát a szobámba, de amúgy nem fűtöttek. Az iskolában sem. Ültünk a mínuszokban nyitott ablaknál, hogy az influenzajárvány alatt szellőzzön a terem, és ne legyünk betegek. Mindenkinek lila volt a keze. Egyenruhában kellett lenni, szoknyában, harisnyában, egyencipőben. A sapka is tilos volt. Pulcsit fel lehetett venni, de nem sokat számított. Az utcán is kötelező a diákoknak az iskolai egyenruha, látszódnia kell, kabátot sem vehetnek. Ezt nem tudtam megszokni.
Egész Japánban ez lehet a helyzet, mert az a csereprogramos fiú, aki a legészakibb szigetre került, mesélte, hogy mínusz 10-20 fokban sem volt fűtés.

Átéltél egy földrengést is…
Igen. Ez volt az első földrengésem; először azt sem tudtam, mi van. Éppen a szobámban aludtam. Olvastam, mit kell ilyenkor csinálni, de átélni nagyon más. Nálunk 6-os, a mellettünk lévő megyében 7,3-as erősségű rengést mértek. Nem lehetett megállni, elestem. Átmentem a családhoz, ők is megijedtek, úgy volt, hogy evakuálnak minket, de mégsem. A 3-as, 4-es rengésekhez ők hozzá voltak szokva, de ez nekik is félelmetes volt. Bent kellett maradni a házban, lefeküdni és a fejünket védeni.
Japánban mindenkinek bepakolva áll egy hátizsákja, és ha bemondják a tévében, hogy menekülni kell a legközelebbi evakuációs pontra, kész a túlélőcsomag.

Sosem akartál az egy év alatt hazaszökni? Én lehet, hogy megfutamodtam volna. Nem, mert mindig volt olyan ember, aki segített, és mindig történt valami jó is. Azt éreztem: igen, nehéz, de ha kibírom, akkor mindent végig tudok majd csinálni. Tényleg úgy jöttem haza, hogy sokkal erősebb vagyok, jóval többet bírok, mint hittem. A japánok sosem panaszkodnak. Megtanultam tőlük, hogy ne nyavalyogjak, meg kell oldani a feladatokat. A diákok embertelen mennyiségű tanulnivalót kapnak egyik napról a másikra. A magyar gimiben a tizedétől hőzöngünk, hogy ezt „lehetetlen megtanulni”. Japánban zokszó nélkül nekiülnek, hogy együtt megtanulják. Addig nem mennek haza.
Európa nagyon énközpontú Japánhoz képest. A csereévem alatt egyre jobban átláttam a szabályokat, és lassan, de sikerült beilleszkednem. Barátaim lettek, sőt, még az a barátnőm is kimutatta az osztályban, hogy kedvel, aki hónapokig nem merte. Nekem is kellett változnom. Elfogadóbb lettem, türelmesebb, céltudatosabb.

Mik a legközelebbi céljaid?
Nemzetközi érettségi, aztán egyetem Tokióban. Oda visszavágyom. Imádok nyelvet tanulni, az angol, olasz és japán után a kínait fogom elkezdeni. Az még a japánnál is érdekesebb lehet. Még idén nyáron szeretnék kijutni Kínába. Éppen ezt szervezem.

„Tájoló” kvíz

Ha januárban kitölti Tájoló kvízünket, megnyerheti az IBUSZ retro táskáját, amit kifejezetten azoknak ajánlunk, akik bíznak abban, hogy a korlátozások után idén kinyílhat a világ, és végre becsomagolhatja mindenki az útipoggyászát!

E havi Tájoló kvízünk kérdéseire a válaszokat korábbi cikkeinkben találhatják a szimpatika.hu oldalon. A kérdések megválaszolásában segítséget nyújt az oldal tetején található keresés funkció!

Játszom » Mi ez a játék? Részletek és szabályok »

A nyitólapról ajánljuk

#KORONAVÍRUS

Fertőzött:
349 149
Kórházban:
4 600
Elhunyt:
11 177
Tesztek:
2 918 096
Magyarországi adatok – Legutolsó frissítés dátuma: 2021.01.15. 08:45
Januári akció

VizolS 0,21% oldatos szemcsepp

10 ml

1 899 Ft

189,9 Ft/ml
Orvostechnikai eszköz*

Centrum® Nőknek 50+ A-tól Z-ig® multivitamin

30 db

3 149 Ft

105 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Centrum® Férfiaknal 50+ A-tól Z-ig® multivitamin

30 db

3 149 Ft

105 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Imodium® 2 mg kemény kapszula

20 db

1 249 Ft

62,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

BioCo C+Cink RETARD C-vitamin 1000 mg filmtabletta

100 db családi csomag

2 849 Ft

28,5 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

PAXIRASOL® 8 mg tabletta

30 db

1 349 Ft

45 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Béres Csepp Extra belsőleges oldatos cseppek

4×30 ml

4 399 Ft

36,7 Ft/ml
Vény nélkül kapható roboráló gyógyszer

Sterillium® Gel kézfertőtlenítő gél

100 ml

1 399 Ft

14 Ft/ml
Kézfertőtlenítőszer

Acneminum tabletta

30 db

2 099 Ft

70 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**

Advil® Ultra Forte lágy kapszula

16 db

2 249 Ft

140,6 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Oscillococcinum NEO golyócskák

30 db

6 999 Ft

233,3 Ft/db
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer jóváhagyott terápiás javallat nélkül

Zovirax Duo 50 mg/g és 10 mg/g ajakherpesz krém

2 g

2 249 Ft

1124,5 Ft/g
Vény nélkül kapható gyógyszer

Rhinospray Plus oldatos orrspray

10 ml

2 099 Ft

209,9 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Voltaren Dolo 25 mg bevont tabletta

20 db

2 199 Ft

110 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Sinupret belsőleges oldatos cseppek

100 ml

3 049 Ft

30,5 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Coldrex Junior por belsőleges oldathoz

10 db

2 299 Ft

229,9 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Normaflore belsőleges szuszpenzió

20×5 ml

2 749 Ft

137,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Strepfen 8,75 mg szopogató tabletta

24 db

2 249 Ft

93,7 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Flamborin® 500 mg/ml belsőleges oldatos cseppek

20 ml

1 099 Ft

55 Ft/ml
Vény nélkül kapható gyógyszer

Stodal Neo szirup cseppfogó üvegbetéttel

200 ml

2 049 Ft

10,2 Ft/ml
Vény nélkül kapható homeopátiás gyógyszer jóváhagyott terápiás javallat nélkül

ACC LONG 600 mg pezsgőtabletta

10 db

2 249 Ft

224,9 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Dorithricin erdei gyümölcs szopogató tabletta

20 db

1 849 Ft

92,5 Ft/db
Vény nélkül kapható gyógyszer

Blend-a-dent extra erős protézisrögzítő krém

47 g

1 147 Ft

24,4 Ft/g
Orvostechnikai eszköz*

Vegnum Multi-D étrend-kiegészítő multivitamin kapszula

30 db

3 799 Ft

126,6 Ft/db
Étrend-kiegészítő készítmény**
A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!
* A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát!
** Étrend-kiegészítő, nem helyettesíti a kiegyensúlyozott, vegyes étrendet és az egészséges életmódot.

Friss cikkeink

Hírlevél feliratkozás

A hírlevélküldő szolgáltatás – rajtunk kívülálló okok miatt – nem támogatja a Freemail-es és Citromail-es címeket, hibák léphetnek fel!
Kérjük, használjon más e-mail szolgáltatót (pl: gmail.com)!
Az űrlap kitöltése, az adatok megadása önkéntes.

Aktuális magazinunk

Magazin címlap Már elérhető a a Szimpatika magazin 2021. januári száma!

Ingyenes magazinunkat kérje gyógyszerészétől a Szimpatika emblémával ellátott gyógyszertárakban! A korábbi számokat ide kattintva érheti el